Mi is az a Magyar Falu Program?
Portálunk már többször is foglalkozott a koncepcióval, érdemes azonban röviden felidézni, miért is jutott eszébe a Fidesznek még 2018. április 4-én, hogy talán a magyar falvakkal is törődnie kellene.
Már 2017-ben kezdtek szállingózni a hírek arról, hogy a kormány megszüntetné az 5000 fő alatti települések önkormányzatiságát. Ezzel csak betetőzték volna a kistelepülések elsorvasztását: a feladatfinanszírozási támogatások folyamatos csökkenését, a többi forrás elinflálását, az intézményi - egészségügyi, szociális, oktatási, nevelési és államigazgatási - és a munkahelyteremtési lehetőségek szűkítését.
2018 elején a Jobbik ezzel kapcsolatban egy körlevelet juttatott el az összes magyar település polgármesteri hivatalához, melyben tájékoztatták őket a tervezett lépésről, a tapintható elégedetlenség hatására pedig a Fidesz hangzatos visszavonulót fújt, sőt április 4-én bejelentette, hogy választási győzelmük esetén, a Modern Városok Program egyfajta folytatásaként elindítja a Modern Falvak Programot.
Erről aztán júniusig mélységesen hallgatott a kormány, ekkor állt elő Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter az Magyar Falu Program (MFP) koncepciójával, ám ehhez a 2019-es költségvetési törvényben mindössze egyetlen tételt rendeltek:
a programért felelős kormánybiztos, Gyopáros Alpár kabinetjének felállítására és igazgatási költségeire szánt pár száz millió forintos keretet.
Eközben megalakult egy nagyjából 200 szakértőből álló, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) alá tartozó munkacsoport, ami összeállított egy programlistát a szükséges teendőkről. A Jobbik képviselői ez alapján adtak be 14 törvénymódosítási javaslatot a költségvetéshez - ezekről bővebben EBBEN A CIKKÜNKBEN írtunk -, ami egy átfogó, komplex koncepció mentén több mint 300 milliárd forintot juttatott volna a falvaknak, amit a Fidesz-KDNP "természetesen" egy egészen nevetséges indokra hivatkozva leszavazott.
Decemberre Gulyás Gergely előrukkolt a most is hangoztatott 150 milliárdos pályázati keretösszeg tervével, a december 10-ei Magyar Közlönyben viszont már egy olyan kormányhatározat jelent meg az MFP-vel kapcsolatban, amely
mindössze 75 milliárd forintban határozta meg a programra fordítandó összeget.
A kormánykommunikáció szerint a mellékúthálózat-fejlesztési programra és a "falusi CSOK"-ra szánt pénzekkel együtt jönne ki a bűvös 150 milliárdos keret, ami több szempontból is érdekessé teszi az elgondolást.
Akkor most mennyi az annyi, és honnan lesz pénz?
Hegedűs Lorántné, a Jobbik alelnöke az Alfahír érdeklődésére kifejtette, hogy bár azt a szándékot, hogy az 5000 fő alatti településekért tenni szeretne végre a kormányzat, kifejezetten támogatandónak tartják, a tervezett megvalósítás hagy némi kívánnivalót maga után.
Szerinte ugyanis kérdéses, hogy a programban honnan kívánják biztosítani a mellékúthálózat-fejlesztés forrásait. Hiszen az olyan sorok, mint a "közúthálózat felújítása", vagy a "kiemelt közúti beruházások" mindig is szerepeltek a költségvetésben, akár csak a "közúthálózat fenntartására és működtetésére" szolgáló források, de külön az MFP keretében felújítandó mellékúthálózatról szó sincs.
"A 2019-es költségvetésben közútfelújításra mindössze 20 milliárd forint terveztek be, míg tavaly ugyanerre a célra 46 milliárdot különítettek el"
- emelte ki az ellenzéki képviselő. Tehát az alárendelt úthálózatra lényegesen kevesebb pénzt szánnak, mint 2018-ban (ugyanakkor a kiemelt beruházások összege a tavalyi 255 milliárdról 310 milliárdra nőtt az autópálya-beruházásoknak köszönhetően).
Hegedűs Lorántné szerint nem derül ki egyértelműen, hogy tételesen mire is költik majd ezt a 20 milliárdot, bár kormányzati kommunikációval úgy is el lehet adni, mintha ez is a Magyar Falu Program keretéhez tartozna.
A Jobbik alelnöke arra is rámutatott, hogy a fentebb említett kormányrendelet a pénzügyminisztert úgy szólítja föl a program számára kijelölt 75 milliárd forintos keret előtermésére, hogy arról a költségvetési törvény nem rendelkezik:
"Én elég rosszul érezném magam Varga Mihály helyében, ha már egy hatályos törvény alapján így kéne gondoskodnom egy ekkora összegről. Mégis honnan fogja ezt elővarázsolni?"
Hozzátette:
"Valószínűleg a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló alapból költik majd el a 75 milliárdot, ezzel azonban a Fidesz felrúgja a saját maga által felállított szabályokat."
Patyomkin büszke lenne
Hegedűs Lorántné arra is kitért, hogy az egész programot érdemes az októberben esedékes önkormányzati választások felől szemlélni:
"A pályázati témák jellemzően elég gyorsan elkezdhető projektekről szólnak, tehát lesznek átvágható szalagok, melyek mellett ott tündökölhetnek a fideszes képviselőjelöltek és országgyűlési képviselők."
A jobbikos politikus ezen felül sem túl derűlátó a kormányzati célkitűzésekkel kapcsolatban:
"Tartok tőle, hogy a Fidesznek esze ágában sincs a kistelepülések élhetőségét és megtartó örökségét feltámasztani"
Hozzátette: attól, hogy megújul az óvoda, a bölcsőde, a rendelő - mert nagyrészt erről szólna a Magyar Falu Program -,
attól még nem lesz benne pedagógus vagy orvos, mert továbbra sem tudnak nekik olyan bért fizetni, amiért megérné mondjuk egy borsodi zsákfaluban ilyen munkát vállalni.
Bár most úgy tűnhet, hogy a "falusi CSOK" a fiatalok letelepedését segítené elő, de egyrészt a bankok nagy valószínűséggel nem fogják megadni a kistelepüléseken élőknek a támogatott hitelt - figyelmeztetett a politikus -, másrészt a kormány által felvázolt programban semmiféle munkahelyteremtési vagy helyi vállalkozásfejlesztési koncepció nincs, így a megélhetésük hosszútávon továbbra sem oldódna meg.
"Nem akarom mindenáron kritizálni a koncepciót, mert nagyszerű, hogy a falvak végre kapnak pénzt - még ha nem is 300 milliárdot, amennyit mi szántunk volna rájuk -, de ez így jelenleg csak a haldoklásukat hosszabbítja meg"
- jelentette ki Hegedűs Lorántné, aki szerint a kormány tulajdonképpen vagy nem döntötte el, hogy mi is akar kezdeni ezekkel a településekkel, vagy ha igen, akkor rosszul döntött:
"Kifejezetten káros lenne, ha az emberi léptékű, ezeréves hagyományokkal rendelkező és identitásképző magyar vidéket felszámolnák."
A Jobbik alelnöke szerint ma tömegjelenség, hogy a hazai kistelepülések elnéptelenednek, kihalnak, és többek között ettől is "rossz Magyarország vérkeringése":
"Azok a falvak, amelyek ennek a vérkeringésnek a perifériáján találják magukat, tulajdonképpen egy elüszkösödő végtag részévé válnak"
- fogalmazott. Hozzátette:
"A Puskás Ferenc stadion, a Duna Aréna és a Csepelre tervezett új atlétikai stadion ára négyszerese annak, amit most erre a programra szánnak. Ez alapján mindenki láthatja, hogy a Fidesznek mi a fontosabb."
(Címlapfotó: Béli Balázs / Alfahír)
Tök jó, hogy van Magyar falvak program, csak éppen egy fillért se szánnak rá
A választások előtt négy nappal dobta be a Fidesz a kampányba a Modern falvak programot, amelyet aztán némileg szerényebb névre kereszteltek át, ám a költségvetésben továbbra sem szánnak rá egy fillért sem. A Jobbik szerette volna, ha a szép szavakhoz források is társulnak, ám javaslataikat lesöpörték az asztalról.