A Monetáris Tanács nem változtatott az alapkamat 13 százalékos szintjén keddi kamatdöntő ülésén, tovább szűkítette viszont a kamatfolyosót, amelynek alsó széle 50 bázisponttal 12 százalékra, felső széle pedig 250 bázisponttal 14 százalékra csökken 16,5 százalékról - adta hírül az MTI a jegybanki döntést. Augusztus végén is hasonlóan csupán a kamatfolyosó szűkült, az alapkamat szintjéhez nem nyúltak hozzá.
A Matolcsy György vezette MNB egy évvel ezelőtt, tavaly szeptember 27-én emelte meg utoljára az alapkamatot, amikor az 125 bázisponttal 13 százalékra nőtt, majd az ülést követően a jegybank bejelentette az alapkamat-emelés ciklusának leállítását.
A monetáris szigorítás ugyanakkor októberben más eszközökkel folytatódott. Az MNB akkor rendkívüli bejelentéssel megemelte a rendszeresen megtartott, egynapos jegybanki betéti tenderek kamatát 18 százalékra, majd májustól minden kamatdöntő ülésen 100 bázisponttal csökkentette azt.
Emlékezetes, az infláció kapcsán Matolcsy György a napokban ismét nekiment a Fidesznek és az Orbán-kormánynak, miközben Varga Mihály megszorításokat rebesgetett a Magyar Közgazdasági Társaság vándorgyűlésén. A jegybankelnök és a pénzügyminiszter verbális párharcára a forint kissé kényesen reagált, a magyar deviza ugyanis ezt követően zuhanni kezdett, és 392 forintra szökött fel az euró hétfőre.
A hazai fizetőeszköz értéke azóta sem a legbiztatóbb, az euróárfolyam most is 389 forint környékén mozog.
(Címlapkép: Matolcsy György, a jegybank elnöke a Magyar Nemzeti Bank Bölcs Vár épületében 2023. január 19-én. MTI)