Június 4-ig rémhírterjesztés miatt összesen 131 büntetőeljárást − rendeltek el, míg közveszéllyel fenyegetés miatt 37 eljárást indítottak – írja az Index. Ugyanakkor a lap kérdésére az Országos Bírósági Hivatal azt válaszolta, tizenegy ügy indult bíróságon közveszéllyel fenyegetés, egy pedig rémhírterjesztés bűntette miatt. Ezek közül hatot zártak le. Az OBH adatai szerint
öt esetet viszont az „egyéb” kategóriába soroltak.
Ugyanakkor lapunk is beszámolt egy a 64 éves szerencsi, valamint egy másik gyulai férfinak az esetéről, akiket rémhírterjesztés gyanújával
Mindkettejük „bűne” az volt, hogy a közösségi médiában kormánykritikus bejegyzést tettek.
Az előállítást azonban még az sem tudja meg nem történtté tenni, hogy az ügyészség mind a szerencsi, mind a gyulai esetben megszüntette a nyomozást. Vérlázító, de a Kádár-rezsim bukása után 30 évvel a jogtalan előállításra Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a kormányinfón így reagált:
Jogállamban az ilyen előfordul…
Előfordul az ilyen...
1985. március 14-e volt. Pista - mint minden reggel - felkelt, megitta a KÖZÉRT-ben előző nap ledarált Karaván kávéját. Végre kapott, hónapok óta hiánycikk volt! Egy cukorral, sok tejjel itta. Úgy szerette. Nem tette tönkre a gyomrát, elég volt ahhoz az idegesség.
Lapunk többször és több hatóságnál is érdeklődött, hogy pontosan mi is minősül rémhírterjesztésnek, az egyes szervek mi alapján döntik el, de választ nem kaptunk.
Tele az internet álhírekkel, mégsem árulja el az operatív törzs, hogy mi számít annak
"Aki közveszély színhelyén nagy nyilvánosság előtt a közveszéllyel összefüggésben olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely a közveszély színhelyén alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A gumiszabály okozta jogbizonytalanságra pedig korábban a MÚOSZ is felhívta a figyelmet.
MÚOSZ: az újságírók tevékenységükkel a személyes szabadságukat is kockára teszik
A Büntető törvénykönyv kiegészítésére hívja fel a figyelmet a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) - írja a Media1. Hargitai Miklós, a MÚOSZ elnöke a médiaügyi szakportálnak nyilatkozva azt mondta, a rémhírterjesztés tényállásának kiterjesztésével Magyarország visszatért a rendszerváltás előtti időkhöz: a hatalom a valóság bemutatásáért is büntetheti az újságírókat.