Szándékos félrevezetés vagy csak tudatlanságból támadják a béruniót?

Annyira „nagy hülyeség” a bérunió, hogy nincs olyan nap, amikor ne születne egy megmondó cikk a bérfelzárkóztatás témájában. Vagyis a Jobbik elérte, hogy a bérkérdés a közbeszéd részévé váljon, és végre szakértői szinten is a viták kereszttüzébe kerüljön a probléma, amit eddig elhallgatás, vagy csak csendes diskurzus jellemzett. Sajnálatos azonban, hogy az ellenérvek sokszor politikai ellenszenvből, esetleg megfelelési kényszerből, vagy a béruniós kezdeményezés felületes ismeretéből fakadnak.

Múlt hét csütörtökön az Index rukkolt előtt egy ”közgazdasági szemmel” írt „szakértői” cikkel, amelyből leginkább az derült ki, hogy az újságíró vagy nem volt elég felkészült a béruniós kezdeményezés témájában, vagy szándékosan hagyta figyelmen kívül az eddigi jobbikos érveket. A bérunióval szemben ugyanis leginkább azt szokták felhozni kritikaként, hogy jobbikos kampányfogás, illetve nem lehet azonnal megvalósítani. Ugyanakkor azt mindig, minden cikkben, megszólalásban hozzáteszik: a bérfelzárkóztatás témája fontos, a bérek emelésére szükség van. A gond csak az a kritikus narratívákkal, hogy a Jobbik sosem azonnali megoldást ígért, komplex kérdésről, új gazdaságpolitikáról, továbbá új uniós kohéziós politikáról beszél, a bérkérdést pedig szorosan összefűzné az érdekképviseletek megkérdezésével.

A bérfelzárkóztatás rendben, a bérunió nem...

Hétfőn a 24.hu-n jelent meg „Bérunió: tényleg azt akarjuk, hogy az EU mondja meg, mennyit keressünk?” címmel egy újabb kritikus cikk, amelyhez megszólították Pogátsa Zoltán és Csath Magdolna közgazdászokat.

A cikk címe már önmagában félrevezető, csakúgy, mint ahogy múlt héten az Index esetében is tetten érhető volt. A béruniót célzó polgári kezdeményezés nem azt várja el az Uniótól, hogy megmondja, ki mennyit keressen, hanem azt, hogy az EU-támogatások megreformálásával adjon esélyt a felzárkóztatásra. Azt már pénteken az Alfahíren megírtuk, hogy a béruniós aláírásgyűjtés egyelőre csak a kérdéskör uniós szintre emelését célozta meg, magának a béruniónak a megvalósítása már egy komplexebb kérdés.

A 24.hu Pogátsa Zoltán esetében rögtön leszögezi: támogatja a bérfelzárkóztatást. Majd azt írja:

a közgazdász nem tartja működőképesnek a jelenlegi bérszintet, mert nem él meg belőle sem a költségvetés, sem az emberek, nem tud fejlődni az ország, nincs kereslet a kis- és középvállalkozások termékeire, szolgáltatásaira, nem éri meg technológiát fejleszteni, termelékenységet emelni, mert olcsó az élőmunka, gátolja a magyar gazdaság fejlődését.

Lényegében hónapok óta erről beszél a Jobbik is, Pogátsa szerint azonban a bérunió „nem megoldás” és különben is, „megvalósíthatatlan”. Ő is szépen „beleesik abba a csapdába”, hogy arról beszél, azonnal nem lehet megoldani a bérfelzárkóztatást. Ismételten leírjuk (ki tudja hanyadszorra), hogy a Jobbik sosem ígért azonnali megoldást.

De mit mond Pogátsa? Erősebb szakszervezetek kellenek, hogy

„a gazdasági mutatók alapján a szereplők egymás között bokszolják le, hogy az egyes iparágakban mennyivel emelkedjenek a bérek.”

Hogy sok esetben mi a baj Magyarországon az érdekképviseletekkel, azt pont egy júniusi pódiumbeszélgetésen a szakszervezeti konföderációk vezetői mondták el (illetve saját hozzáállásukkal igazolták is). Az összes résztvevő szájából elhangzott, hogy van mit javítani a szakszervezetek fellépésén, összefogásán és kommunikációján. Mindegyik arról beszélt, hogy kész tervekkel, koncepciókkal készülnek a 2018-as választási évre, de az már kevésbé volt egyértelmű, hogy mi alapján folytatnának diskurzust a politika résztvevőivel. Akkor az Alfahír megkérdezte a szakszervezeti vezetőket a béruniós kezdeményezésről, de a válaszokból kiderült, hogy bár elviekben támogatják a bérfelzárkóztatás ügyét, mégis igyekeztek kínosan kibújni a válaszadás alól.

Érdekes, hogy a pódiumbeszélgetésen pont az a Pogátsa Zoltán védte meg a bérunió ügyét, aki most a 24.hu cikkében nem tartja megvalósíthatónak. A közgazdász arról beszélt: a Jobbik a legjobb példa arra, mennyire nincs értelme arról beszélni, hogy az emberek nem tudnak összefogni. Azt is elismerte, hogy a párt „iszonyú hatékonyan tudja megjeleníteni” a bérkérdést.

A Jobbik odaadná a béruniós kezdeményezést a szakszervezeteknek

A Jobbik kezdettől fogva számított a szakszervezetekre, és igyekezett bevonni őket a szakmai egyeztetésekbe. Az más kérdés, hogy a szakszervezeti konföderációk vezetői vagy összevissza beszéltek a kérdésben, mint például Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, vagy elutasítóan, ahogy Doszpolyné Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke.

Ennek ellenére a Jobbik sikeresen szervezett meg egy szakszervezeti konferenciát a Parlamentben. A párt felajánlotta: az érdekképviseletek kezébe adja a béruniós kezdeményezést, hogy azt „kiszabadítsák a politika fogságából”. Közel negyven szakszervezet fejezte ki támogatását a bérunió ügyében.

Csath „nem tudja értelmezni” a béruniót

A 24.hu-nak megszólaló másik közgazdász, Csath Magdolna is azt mondta: kell a bérfelzárkóztatás.

Bár felsorolja, hogy mára a visegrádi országok mindegyike lehagyott bennünket, és közben jelentős munkaerőhiány alakult ki, ami miatt ugyan hajlandók voltak bért emelni a cégek, de gyökeres változás így sem történt, a béruniót mégsem tudja értelmezni. Csath nem hisz abban, hogy az EU vezetői saját érdekeik ellen döntenének, és ráparancsolnának a cégekre, emeljék a magyar munkás bérét arra a szintre, amit otthon fizetnek. Szerinte a bérunió „túlságosan leegyszerűsíti” ezt a régóta velünk élő problémát. Arra már nem ad választ, hogy ha ennyire régóta velünk él, akkor a közgazdászok miért nem jutottak tovább a gondolati síknál.

Csath megoldási javaslataiban ugyanis semmi új nincs, ráadásul semmi olyat nem mond, ami a béruniós polgári kezdeményezés kapcsán ne hangzott volna el: új gazdaságpolitika kell, meg nem volt jó ötlet a multik szekeréhez kötni a magyar gazdaságot, továbbá biztosítani kellene a korrupciómentes pályázati rendszert.

Csath Magdolna sem járhatott utána a bérunió kapcsán megfogalmazott jobbikos célkitűzéseknek, mert a párt pontosan ugyanazt ismételgeti hónapok óta, mint amit most ő mond. Egyetlen különbség van, a közgazdász nem tudja, ne adj' isten, nem akarja értelmezni a béruniót.

A béruniós kezdeményezést lehet támadni, lehet vitatkozni a gyakorlati megvalósításán, de azon túl kéne végre jutni, hogy csak azért rossz felvetés, mert a Jobbik indította el. Az sem ártana, ha a szakértők és újságírók nem a kormányzati propaganda által sulykolt csúsztatásokon és hazugságokon érlelnék saját kritikájukat, és legalább tisztában lennének azzal, hogy a Jobbik pontosan mit képvisel a kérdésben.

Azt pedig el kell ismerni és ki kell mondani, hogy még ilyen szinten sem lenne szó az eddig szőnyeg alá söpört magyarországi bérhelyzetről, ha a Jobbik béruniós kampánya nem teszi kikerülhetetlenné a bérkérdést.

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!

Friss

1
sss
2019. december 08. | 20:46
Sneider Tamás és Steinmetz Ádám jobbikos képviselők is elhozták saját kisfiaikat arra a Mikulás-ünnepségre, melyet a Jobbik Szeretetszolgálat Alapítvány szervezett. A nehezebb anyagi helyzetben élő családok gyermekeit ugyanis egy parlamenti szeretetlakoma és körséta után ajándékokkal lepte meg a piros ruhás öregúr, a jobb körülmények közt nevelkedő gyerekek pedig együtt lehettek szegényebb kortársaikkal.
1
sss
2019. december 08. | 12:25
Elektronikával megtámogatott, komor melo-death/modern metal.
1
1
sss
2019. december 07. | 16:22
A Borkai-féle orgiapárt frakcióvezetője szerint a „Gothár-féle zaklatószínházak” követelik a pénzt, amit egyébként még Orbán Viktor ígért meg a kormány–Budapest megállapodás keretében. A szakmai szervezetek tiltakoznak, a Fidesz látatlanban bólogat, a bűnbaknak kikiáltott Katona József Színház pedig hétfő estére tüntetést szervez.
Sneider Tamás és Steinmetz Ádám jobbikos képviselők is elhozták saját kisfiaikat arra a Mikulás-ünnepségre, melyet a Jobbik Szeretetszolgálat Alapítvány szervezett. A nehezebb anyagi helyzetben élő családok gyermekeit ugyanis egy parlamenti szeretetlakoma és körséta után ajándékokkal lepte meg a piros ruhás öregúr, a jobb körülmények közt nevelkedő gyerekek pedig együtt lehettek szegényebb kortársaikkal.
Elektronikával megtámogatott, komor melo-death/modern metal.
A Borkai-féle orgiapárt frakcióvezetője szerint a „Gothár-féle zaklatószínházak” követelik a pénzt, amit egyébként még Orbán Viktor ígért meg a kormány–Budapest megállapodás keretében. A szakmai szervezetek tiltakoznak, a Fidesz látatlanban bólogat, a bűnbaknak kikiáltott Katona József Színház pedig hétfő estére tüntetést szervez.
A Momentum mást képvisel, Brenner Koloman pedig hiteles.
„Utat török a sötétségben / A rockkal vagyok összenőve”