Valóban új Trianon közeledik?

Valóban új Trianon közeledik?

Itt az idő, hogy végre beszéljünk a magyarországi cigányság helyzetéről.

Az elmúlt 30 évben elvétve volt precedens arra, hogy a magyarországi cigányság problémái nemcsak politikai haszonszerzés céljából kerültek volna terítékre.

Már évtizedek óta megoldásra vár a magyarországi cigányság helyzete, ám sajnos ezidáig csak a politikai marketing szintjén sikerült foglalkozni ezzel a kérdéssel. A választások előtt hol egyik, hol másik politikai erő a szavazataik megvásárlásával, vagy éppenséggel a félelemkeltéssel próbálkozott. Pedig valós problémával nézünk szembe.

A cigányság integrációja a többségi társadalomba, valljuk meg; teljes csőd 2019-ben. Egyre rosszabb számadatok bizonyítják, hogy a romák helyzete súlyosbodik. A romák körében a korai iskolaelhagyók aránya már 63 százalék. (A többségi társadalomnál ez az arány 9%). Ez azt jelenti, hogy közel kétharmaduk addig sem jut el, hogy valamilyen szakképzettségük/érettségijük legyen. Magyar viszonylatban kijelenthető, hogy a szakképesítés nélküli általános iskolai végzettség magában hordozza a munkaerőpiacról való kiszorulás és a társadalom peremére sodródás kockázatát.

2006 óta nem volt ilyen nagy a korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon | Alfahír

A korai iskolaelhagyók alatt azokat a személyeket értjük, akik 18 és 24 év között nem szereznek középfokú végzettséget, illetve semmilyen képzésben nem vesznek részt. Magyar viszonylatban kijelenthető, hogy a szakképesítés nélküli általános iskolai végzettség magában hordozza a munkaerőpiacról való kiszorulás és a társadalom peremére sodródás kockázatát.

2010 óta hazánkat egyre súlyosabban érinti az elvándorlás. Az elmúlt 9 évben több mint 600 ezer, zömében fiatal magyar állampolgár távozott otthonról. A tavalyi országgyűlési választás óta több mint 40 ezren hagyták el az országot. Ez év januárjában pedig soha ilyen alacsony nem volt a születési reprodukciós szám. Eközben pedig minden hatodik magyar gyermek külföldön születik.

Tehát: Egyre jobban fogyatkozó és korosodó nemzet vagyunk.

Nem csoda hát, hogy egyre többen kongatják a vészharangot. Székely János szombathelyi megyéspüspök már olyan hangzatos kijelentésre vállalkozott, hogy

az ország kettészakadásától kell tartani, új Trianon jöhet, a 24. órában vagyunk.

Érezhetik úgy egyesek, hogy a Trianonnal való „dobálózás” túlzás lehet, hiszen a békediktátum közvetlen előzménye az volt, hogy elvesztettük az első világháborút. Azonban arról sem szabad megfeledkezni, hogy az eredménytelen (még, ha a korszakban az egyik legliberálisabb volt) nemzetiségi politikánk miatt fordulhatott elő, hogy a Kárpát-medence kisebbségei ellenünk fordultak.

„Északkelet-Magyarországon és az ország déli részén teljes egészében romák lakta régiók vannak kialakulóban. Ezeken a településeken óriási a nyomor, a kilátástalanság, a munkanélküliség, és többnyire az oktatás is gyenge minőségű. Mintha a magyar társadalom magára hagyta volna ezeket az embereket”

– fogalmazta meg aggodalmát Székely.

Székely János interjújában fontos számokkal igyekezett alátámasztani, mi a baj idehaza.

A roma lakosság több mint fele (52%) túlzsúfolt, majdnem fele (46%) pedig komfort nélküli lakásokban lakik (ezek az arányok a többségi társadalomhoz tartozók esetében 13% és 3%)… A 15 és 24 év közötti romák 41 százaléka nem tanul, és nem is dolgozik. A nem romák esetében ez a mutató 9,8 százalék.

Ahogy látszik, ma Magyarországon óriási probléma az, hogy mennyire perifériára szorult a vidéki falvakban a cigányság. Ha nem történik változás a közeljövőben, akkor nem lesz olyan kormány, amely képes lesz eszközölni ezt a össztársadalmi krízist.

A Jobbik országgyűlési képviselője, Ander Balázs már évek óta szorgalmazza, hogy a kormány széles körben foglalkozzon a problémával. Azonban a kormánypártok részéről egyelőre nincs érdemi előrelépés az ügyben.

Az ellenzéki párt politikusa korábban úgy fogalmazott:

A társadalom elöregedése, a népesség fogyása és az etnikai átrendeződés néhány éven belül, ha nem kerül megoldásra, nem lesz olyan kormány, aki képes lesz orvosolni a helyzetet.

A képviselő arról beszélt: ma Magyarországon párhuzamos társadalmak élnek egymás mellett, és ha a rossz korfájú többségi társadalomnak nem sikerül integrálnia a növekvő létszámú cigányságot,

"ennek az országnak vége, és ez a népesedési összeomlás maga alá fog temetni mindenkit."

A tisztességes romáknak segítő kezet nyújtanak, de a kívülállás kultúrája nem opció

Az elmúlt években úgy tűnt, mint ha a hazai cigányságot minden kérdésével és problémájával együtt a szőnyeg alá seperték volna a közéletben, mert a kormány minden fronton egy védekezni és reagálni képtelen, külső ellenségkép felépítésével tematizál. Ezzel nehezebb helyzetbe került az érdemi munka is, de a Jobbik újra napirendre vette az integrációs kérdést.

Való igaz, a társadalom elöregedése miatt, annak a cigányságnak a vállára fog nehezedni a nyugdíjban lévő népesség eltartása, amelynek jelentős hányada a rendszerváltás óta szintén segítségre szorul.

A kormány azonban láthatóan nem akar semmit sem kezdeni a problémával. A rendszerváltás óta a különböző színezetű kormányok inkább csak halogatták a problémát abban reménykedve, hogy amikor az már visszavonhatatlanul előtör, akkor éppen ne ők legyenek hatalmon.

Ennek jele az is, hogy a jelenlegi kormányzat az elvándorlást, a munkaerőhiányt és az integrációs problémákat gazdasági bevándorlókkal igyekszik megoldani. A KSH adatai, - amelyet aztán nem lehet ellenzékiséggel vádolni - szerint az elmúlt években 86 ezer bevándorló került hazánkba. Vagy éppen ebből következik, hogy konténervárosokat akarnak építeni Észak-Kelet Magyarországon az ide „bekopogtató” indiai, török vagy éppen ukrán vendégmunkásoknak.

Lehet tologatni a problémát, de ha nem teszünk valamit, akkor azoknak, akik az új Trianonról beszélnek, sajnos egyszer igazuk lesz. Ki kell mondani a jobb -és a baloldalon egyaránt, hogy demográfiai szempontból a 21. századi Magyarország egyik legfontosabb sorskérdése a cigány-magyar együttélés ügye, mert aki jelzőket aggat, vagy éppen rasszizmust kiált, az nem Magyarország jövőjéért cselekszik, hanem csupán arra törekszik, hogy minél jobban jöjjön ki jelenleg a választóknál.