Közös határozati javaslatot nyújtottak be a Jobbik, az MSZP és a Párbeszéd országgyűlési képviselői egy vizsgálóbizottság létrehozásáról, azzal céllal, hogy feltárják a külföldről érkező szennyvíziszap hazánkban történő lerakásának körülményeit.
A javaslat indoklásában az ellenzéki képviselők emlékeztetnek rá, hogy még június végén jelentek meg a sajtóban olyan hírek, melyek szerint
A több mint kétezer kamionnyi – szennyvíztisztítás melléktermékeként keletkező – bűzös masszát Székesfehérvár szélén, egy lerakóhelyként használt régi agyagbányában helyezték el.
Itt a bizonyíték, továbbra is szállítják a külföldi szennyvíziszapot Székesfehérvárra
"Ugyanúgy jönnek mennek a kamionok, ugyanúgy jönnek a horvát rendszámú kamionok, tehát semmi nem változott" - mondta a Facebookra feltöltött videójában Fazakas Attila, a Jobbik székesfehérvári elnöke az elhíresült fehérvári lerakó mellett. A politikus Semjén Zsolt július eleji ígéretére utalt: a miniszterelnök-helyettes akkor Varga-Damm Andrea kérdésére azt válaszolta, hogy felülvizsgálják a külföldről importált szennyvíziszap-feldolgozást.
Az indoklás azt is tartalmazza, hogy a Pest Megyei Kormányhivataltól származó adatok szerint a horvát állami tulajdonban lévő Girk Kalun 34 ezer, a Kemis Termoclean pedig 7 ezer tonna szennyvíziszapot hozott be Magyarországra. A külföldről származó fekete masszát ezután beöntik a magyar hulladékanyagok mellé, a tárolást a Fehérvári Téglaipari Kft. végzi.
A benyújtott határozati javaslat szerint tisztázni kell a szennyvíziszap szállításának és lerakásának részleteit, különös tekintettel a Horvátországból Magyarországra szállított szennyvíziszap-lerakásszabályosságának vizsgálatára van szükség.
A bizottság 12 tagból állna, a tagokra a képviselőcsoportok vezetői tehetnének ajánlást. A Fidesz 4 főt, a KDNP és a Jobbik 2-2 főt, az MSZP, a DK, az LMP és a Párbeszéd pedig 1 főt delegálhatna.
A bizottság elnökének, alelnökeinek és tagjainak megválasztására a képviselőcsoportok vezetőinek javaslata alapján a Házbizottság terjeszthetne elő javaslatot az Országgyűlésnek, amelyről az vita nélkül határozna. A Bizottság elnökére az ellenzéki képviselőcsoportok közül a Jobbik, két alelnökére a Fidesz és az MSZP javasolhatna a bizottsági tagságra jelöltek köréből.
Az Alfahírnek nyilatkozó Stummer János, a Jobbik alelnöke, aki egyike az ellenzéki javaslatot benyújtó képviselőknek, elmondta: ideje tisztázni, hogy egyáltalán hogyan merülhetett fel bárkiben ennek az anyagnak a tömeges Magyarországra szállítása. Stummer János szerint azt is tisztázni kell:
„Valakik ebből meggazdagodtak. Ideje megtudni, kik voltak azok”
- jelentette ki a jobbikos politikus.
Egy vödör szennyvíziszappal emlékeztették Orbán Viktort: Magyarország nem hulladéklerakó
Két Natura 2000-es terület között húzódik meg az az egykori agyagbánya, amelyről nemrég kiderült, hogy ide szállítanak több tízezer tonnányi külföldi szennyvíziszapot. A horvát termelés több mint a fele érkezett ide 2018-ban, de nemcsak onnan, hanem Szlovéniából, Szerbiából és még Olaszországból is több ezer tonna bűzös masszát raktak le a Székesfehérvár határától egyébként pár perc autóútra levő területen.
A javaslatot szintén jegyző Nunkovics Tibor, a Jobbik környezetvédelemért felelős politikusa az Alfahírnek leszögezte, a külföldi szennyvíziszap kérdése továbbra is problémát jelent több hazai településen, ahol lerakótelep létesült, szemben azzal, hogy a kormányzati kommunikáció arról szólt: le fogják ezeket a külföldi szállítmányokat állítani. Ehhez képest továbbra is érkeztek a kamionok.
„A szennyvíziszap kezelésének környezeti hatásai, egészségügyi kockázatai máig nem tisztázódtak. Csak remélni tudom, hogy a kormánypártok támogatni fogják az eseti bizottság létrehozását, amelynek feladata többek között, e hatástanulmányok elkészíttetése”
- fogalmazott Nunkovics Tibor az Alfahírnek.
Csak tűzoltás volt a szennyvíziszap betiltására tett fideszes ígéret
Az elmúlt hónapokban óriási botrány kavart, amikor kiderült, hogy Magyarországra szállítják Horvátország és Szlovénia szennyvíziszapját. A sajtóhírek után a Jobbik képviselői utánajártak az esetnek és a Parlamentben szólították fel a kormányt: ne hagyja szó nélkül, hogy hazánk más országok ürülékének lerakóhelyévé váljék.