Hiába tagadták korábban, tényleg a Facebook megregulázására készül az Orbán-kormány

facebook
Fotó: unsplash.com

Mint azt megírtuk, kedd délután érkezett a hír, miszerint Varga Judit igazságügyi miniszter Facebook-bejegyzésében számolt be arról, hogy a témában illetékes állami intézmények vezetőivel konzultálva arra jutott, hogy

az Igazságügyi Minisztérium tavasszal törvényjavaslatot terjeszt majd az Országgyűlés elé a nagy technológiai vállalatok hazai működésének szabályozásával kapcsolatban.

Varga állítása szerint a nagy tech cégekkel szemben semmi mást nem szeretnének elérni, mint a törvényes, átlátható és ellenőrizhető működést.

Szabályozná a kormány a közösségi média hazai működését

Varga Judit igazságügyi miniszter Facebook-bejegyzésében számolt be arról, miszerint konzultálva a témában illetékes állami intézmények vezetőivel, az Igazságügyi Minisztérium tavasszal törvényjavaslatot terjeszt majd az Országgyűlés elé a nagy technológiai vállalatok hazai működésének szabályozásával kapcsolatban. Mint Varga írja, a nagy tech cégekkel szemben semmi mást nem szeretnének elérni,

Hogy jobban megérthessük, hogyan is jutottunk el idáig, érdemes kicsit megvizsgálni az előzményeket, amihez vissza kell utaznunk az időben. A történet tavaly nyáron, augusztus elsején kezdődött, egy Magyar Nemzetben megjelent cikkel, melyben arról írtak, hogy "sérti a véleménynyilvánítás szabadságát a Facebook indokolatlan cenzúrája."

Erre fel érkezett aztán a hír, hogy az adatvédelmi hatóság elnöke arra tett javaslatot az Igazságügyi Minisztérium által létrehozott Digitális Szabadság munkacsoport ülésén, hogy a kormány alkosson jogszabályt a közösségimédia-oldalak működéséről.

Az adatvédelmi hatóság elnöke, Péterfalvi Attila lehetett az ötletgazda

Péterfalvi Attila elképzelése akkor arról szólt, hogy a jogszabály szerint a profilok felfüggesztéséről és törléséről a magyar hatóságoknak kellene dönteniük. Javaslatában emellett arra is kitért, hogy amennyiben a Facebook vagy bármilyen más közösségimédia-platform indokolatlanul hallgattat el valakit, akkor akár bírsággal is sújtható lenne az adott felület.

A Fidesz a szabad sajtót követően a közösségi platformokat is letolja a torkán?

Korábban beszámoltunk róla, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, Péterfalvi Attila arra tett javaslatot, hogy a kormány alkosson a közösségi médiáról jogszabályt. A koncepció arra irányul, hogy csak alapos indokkal lehessen felfüggeszteni közösségi profilokat, amik jogosságát a magyar hatóság a későbbiekben felülbírálhatná. Vagyis kötelezhetné a Facebookot, hogy az indokolatlan letiltásokat vizsgálja meg újra.

Nagy port kavart a Facebook-törvényként elhíresült tervezet, sokan tiltakoztak

A Facebook-törvényként elhíresült tervezet híre finoman szólva sem aratott túl nagy sikert. A szabályozás mikéntjével kapcsolatos kérdések mellett

sokan attól is tartottak, hogy az akár a 2022-es választások kimenetelét is befolyásolhatná,

ha a kormányzat dönthetné el, milyen profilok felfüggesztését "engedné" és melyekét nem, hiszen ennek értelmében a Fidesz akár szabad utat adhatna saját Facebook “troll-hadseregének”.

A Jobbik petíciót is indított

A kilátásba helyezett úgynevezett Facebook-törvényt elsőként a Jobbik bírálta, mivel a párt szerint

a Facebooknak óriási szerepe van a közvélemény formálásában, ráadásul az ellenzéki pártok és híveik számára már szinte tényleg csak ez jelenti a maradék nyilvánosságot.

A keresztény-szociális néppárt az ügyben éppen ezért petíciót is indított. Később a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció is beleszállt a tervezetbe, felszólítva a kormányt, hogy tartsa távol magát a Facebook szabályozástól.

Petíciót indított a Jobbik a Facebook esetleges magyarországi korlátozása ellen

Petíció indított a Jobbik azok után, hogy a kormány részéről is felmerült a Facebook esetleges hazai korlátozása. Mint ismert, a magyar miniszterelnökkel kiváló kapcsolatot ápoló, Erdogan elfogadtatott a török parlamenttel egy olyan törvényt, amelynek értelmében a kormány széleskörű ellenőrzése alá vonhatja a Twitterhez és a Facebookhoz hasonló közösségi oldalakat.

Gulyás Gergely kérdésünkre csak mellébeszélt: "ez nagy és nehéz téma"

Lapunk a tavaly augusztus 6-i kormányinfón megkérdezte Gulyás Gergely kancelláriaminisztert is az ügyről, aki szerint “ez nagy és nehéz téma", majd hozzátette, Varga Judit igazságügyi miniszter ezzel kapcsolatos munkacsoportjában jogászok foglalkoznak a kérdéssel, melyek az adózási kérdésektől a szólásszabadság kérdéséig terjednek, de egyelőre még nincs végleges eredménye az ő tevékenységüknek.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter megjegyezte, a magyar kormány kevés ügyben gondolja azt, hogy nem tudja maga megoldani a kihívásokat, de ezen a területen néhány ponton – legalábbis adózás kapcsán – biztos, hogy lenne értelme egységes európai szabályozásnak.

Nos, úgy tűnik, most már másképpen gondolják.

Urbán Ágnes médiakutató politikai alapú visszaélésektől tart

Hogy tisztábban lássuk az ügyben, ezt követően két interjút is készítettünk. Először Urbán Ágnest, a Mérték Médiaelemző Műhely kutatóját kérdeztük, aki elmondta, politikai alapú visszaéléseket is elképzelhetőnek tart a magyar médiahatóság részéről.

A Mérték Médiaelemző Műhely kutatója a Facebook-törvényről: „Nem szabad kiengedni ezt a szellemet a palackból"

Mint arról korábban beszámoltunk, nemrégiben Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke azt javasolta, alkosson a kormány jogszabályt a közösségi médiáról, amely szerint csak alapos indokkal lehet felfüggeszteni közösségi profilokat, illetve hogy a magyar hatóság felülbírálhassa ennek jogosságát.

A Budapesti Corvinus Egyetem Infokommunikációs Tanszékének vezetője arra is rámutatott,

Magyarország pedig túl kicsi és nemzetközileg túlságosan marginális szereplő ahhoz, hogy erővel bármire is rákényszerítsen egy ekkora céget.

A TASZ szerint a felhasználókat is meg kellene hallgatni

Megkerestük aztán Mráz Attilát, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Politikai Szabadságjogi Projekt szakértőjét, aki úgy vélte, a Facebook működésének, különösen a tartalmak közzétételének, szabályozásának bármiféle szabályozása a felhasználók és más személyek alapvető jogainak védelmét és a demokratikus jogelvek érvényre juttatását kell, hogy szolgálja.

TASZ: Meg kellene hallgatni a felhasználókat, hogy az ő érdekeiket szolgálja-e a Facebook-törvény

Mint arról korábban beszámoltunk, Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke azt javasolta, alkosson a kormány jogszabályt a közösségi médiáról, amely szerint csak alapos indokkal lehet felfüggeszteni közösségi profilokat, illetve hogy a magyar hatóság felülbírálhassa ennek jogosságát. Erről is kérdeztük Mráz Attilát, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Politikai Szabadságjogi Projekt szakértőjét.

A TASZ munkatársa hangsúlyozta, érdemes lenne meghallgatni a felhasználókat is, hogy valóban az ő érdekeiket szolgálná-e egy ilyen jellegű szabályozás.

Péterfalvi később azt mondta, nem Facebook-törvény készül

Az eseményeket egy ideig csöndben szemlélő Péterfalvi Attila aztán 2020. augusztus közepén terjedelmes interjút adott a 444.hu-nak, amelyben hosszan magyarázta, hogyan is kell érteni a Digitális Szabadság Bizottság július végi ülésén elhangzott szavait.

Péterfalvi Attila szerint nem Facebook-törvény készül, a politikai kritikákkal pedig nem foglalkozik

Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke megtörte a hallgatást és hosszú interjúban magyarázta a 444-nek, hogyan is kell érteni a Digitális Szabadság Bizottság július végi ülésén elhangzott szavait, ahol arról beszélt, a kormánynak jogszabályt kellene alkotnia a közösségimédia-oldalak működéséről, mivel szerinte a profilok felfüggesztéséről és törléséről a magyar hatóságoknak kellene dönteniük.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke akkor azt mondta, nem Facebook-törvény készül, ráadásul úgy fogalmazott, hogy javaslata

"nem a vélemények cenzúrázásáról, hanem az elérhető vélemények körének szélesítéséről szól."

Péterfalvi szerint egyébként a Digitális Szabadság Munkacsoportban már korábban, az ő javaslata előtt felmerült, hogy törvényt kellene alkotni a közösségi médiáról, igaz, csak "általánosságban".

Összefoglalásképpen tehát elmondható, hogy jelen állás szerint tavasszal benyújtanak majd valamilyen törvényjavaslatot a Parlament elé a nagy technológiai vállalatok hazai működésének szabályozásával kapcsolatban. Egyelőre azonban nem tudni, ez pontosan miket fog tartalmazni, ahogyan az is nagy kérdés, vajon hatással lehet-e mindez bármilyen formában a 2022-es országgyűlési választásokra.