Napi jegyzet - A történet ismerős, sőt már szokványos Budapesten. Az őszi önkormányzati választás előtt a főpolgármesteri székben Tarlós István elégedett mosollyal malmozik, miközben a baloldal és a liberálisok érdekharcai elszabotálják az ellenzéki jelöltállítást. Annyira magának akarja mindenki Budapestet, hogy nem restek elárulni, eltaposni és az utolsó pillanatig gyilkolni egymást vagy bárkit, aki belép az arénájukba. A történet vége persze mindannyiszor ugyanaz: bukás. A mostani dramaturgia is ezt készíti elő, megkezdődött a végjáték.
Puzsér Róbert kihátrált az előválasztásból, szerinte a balliberálisokat csak a pozíciók érdeklik. Az EP-választás után egyébként páros lábbal szállt bele az őt támogató jobbközépre húzó Jobbikba és az LMP-be, mikor Márki-Zay Péter meghívására Hódmezővásárhelyen értékelte az eredményeket.
A LMP már fel is bontotta a Puzsér Róberttel kötött szerződést, azzal az indokkal, hogy a publicista nem indul a budapesti előválasztáson, de valószínűleg csak az ürügyet keresték a szakításhoz. Ezzel lényegében meg is kapta a kegyelemdöfést az LMP-Jobbik-Puzsér alkotta „új pólus”. A Jobbik csütörtökön hozza meg a maga döntését, de nehezen elképzelhető, hogy kitartsanak Puzsér Róbert mellett. Sok értelme már nem is lenne.
A választási eredményétől megrészegült Momentum hivatalosan is bejelentette, hogy főpolgármester-jelöltet állít. Igaz, korábban már megegyeztek Karácsony Gergellyel, most mégis ellene indítanak jelöltet, de vállalják az előválasztást. Az ellenzéki párt „nagy arca” miatt már a momentumos szavazók is aggodalmaskodnak.
Fekete-Győr András ezt próbálta csitítani a Facebook-oldalán, mikor elismerte, rengeteg visszajelzést kaptak a szavazóktól, akik féltik a pártot, hogy elszállt a sikertől, oda lett a szerénysége.
Ennek Karácsony Gergely és az MSZP-P nem valószínű, hogy örül. A szocialistáknak mondjuk lehet, hogy nem az előválasztás lesz a legnagyobb problémájuk. Jelzésértékű, hogy Szanyi Tibor, aki az MSZP-P rossz szereplése miatt elköszönhet az Európai Parlamenttől, éppen felrobbantani készül a pártját. Nyílt levélben ment neki „kedves elvtársainak”, akikkel szemben leplezetlenül markáns kritikát fogalmazott meg:
„Ez így nem párt! Ez így csak egy degenerálódó belterjes klub, ahol a politikai témakészlet elapadt, s jobbára az itt-ott fellelhető apróbb krajcárok után kapirgálunk.”
Szanyi Tibor szerint az MSZP a nyilvánosság platformjain döntően a belső mutyijaival, külső alkudozásaival jelent meg, míg mások leginkább korrupt bandának emlegetik a pártot,
„ahol a vezetők a tagság vállát taposva huzakodnak az egyre kevesebb koncon”.
Könnyen lehet, hogy nem csupán Puzsér Róbert mögül esnek ki a támogató pártok, hanem Karácsony Gergely politikai háttere is megroggyan.
A szocialisták szavazótáborán lakmározó Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció egyelőre lapítva taktikázik, bár ha az ellenzék vezetői szerepére áhítoznak, akkor nekik nem érdekük, hogy egy szimbolikus pozícióba, a főpolgármesteri székbe egy másik ellenzéki párt politikusa kerülhessen.
A háttérben közben továbbra is megy az osztozkodás, az alkudozás, a csiki-csuki, az intrika, mindenki mindent akar Budapesten.
Június van, októberben választás, előválasztás még nem volt.
Fogalmunk sincs ki lesz Tarlós István „kihívója” vagy inkább hányan indulnak el ellene. Az biztos, hogy támogatható jelölt alkalmassági szempontból nincs.
Tarlós István dörzsöli a tenyerét.
Teljesen világos mára: amíg Budapesten a baloldal és a liberálisok játékszabályai érvényesülhetnek, amíg a polgári alternatíva elmulasztja felépíteni magát ahhoz, hogy önerejéből, kilépve az öngyilkos csiki-csuki előválasztások arénájából, magához ragadja a kezdeményezést, a változás csak hiú ábránd, reménytelen remény marad. Ennél azonban jobb történetet érdemelne Budapest.