Nem egészen azt kapják a magyarok Orbán Viktor kormányától, amiről a választások előtt szó volt a kampányban – így kezdte gondolatait Gyöngyösi Márton, a Jobbik-Konzervatívok elnöke az Alfahírnek adott élő interjújában. Felidézte, a fideszes propagandagépezet azt szajkózta, hogy az ellenzék győzelme esetén megszorítások lesznek, miközben rendkívüli mértékű pénzszórást hajtottak végre, és ennek a gazdasági következményeit most kell elszenvednünk.
"Elképesztő bénázás zajlik a gazdaságpolitikában."
– fűzte hozzá a jobbikos EP-képviselő.
Az EU-s források nem érkeznek, az infláció elszállt, megemelték a kamatokat, és beindult egy öngerjesztő folyamat, mely az államadósságot is megdobta
– sorolta a kormány mulasztásait Gyöngyösi Márton, aki szerint mindez egy recessziógyanús állapotot teremt hazánkban.
Mindezek miatt az Orbán-kormány egy olyan megszorításcsomagot kezdett behozni, ami a szocialista éra időszakában történt. Legújabban a megtakarítások megadóztatásával – nyomatékosította.
A kamatadó Gyurcsány-kormány általi 15 évvel ezelőtti bevezetése egy középosztály- és polgárság elleni hadjárat volt.
– fogalmazott a konzervatív pártelnök, aki szerint a rövidesen, július 1-től bevezetendő 13 százalékos szocho egy újabb sarc, ami példa nélküli, ráadásul rendeletben döntöttek erről.
Leszögezte, a Jobbik ezt a megszorítást kifejezetten elutasítja, hiszen az főként az aktív dolgozók rétegét sújtja.
Azzal kapcsolatban, hogy Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint van élet uniós az források nélkül is, a Jobbik elnöke azt mondta, teljesen kizárt, hogy Magyarország egymaga boldogulni tudjon, hiszen hazánk teljes mértékben az EU-s forrásokból gyarapodott az elmúlt évtizedekben. Úgy látja, bármi eredményt, amit elért az Orbán-kormány, az annak volt köszönhető, hogy 2010 után felgyorsultak az uniós pénzek lehívásának lehetőségei. Azt persze 13 évvel ezelőtt nem tudhattuk, hogy Orbán Viktorék ezeket a forrásokat arra használják majd fel, hogy felépítsenek egy nemzetinek hazudott oligarchiát, egy maffiaállamot, amiben a miniszterelnök gázszerelő barátja, veje, kislánya és és haveri köre gyarapodik – summázott Gyöngyösi.
Kifejtette, a Jobbik-Konzervatívoknak soha nem volt baja azzal, hogy az uniós pénzeket minél hatékonyabban hívják le, hanem abban van vitája a kormánnyal, hogy mire használják fel azokat. Merthogy szerintük a szóban forgó pénzeket a versenyképesség javítására, illetve a bérfelzárkóztatásra kellene fordítania.
Gyöngyösi Márton arról is beszélt, az, hogy már bő egy éve nem érkeznek meg az EU-s pénzek, annak egyértelműen az az oka, hogy az “Orbán-kormány eljátszotta a hitelét”, mivel olyan intézkedéseket hozott az elmúlt években, aminek eredményeként leépült a jogállam, a piaci versennyel szemben pedig létrejött egy atyáskodó állam.
“Az állami intervenciók országa lettünk, ami sokkal inkább a kommunizmusra jellemző, mintsem egy szabad piacgazdaságra”
– fogalmazott.
Az EU-s pénzek kifizetésének felfüggesztése kapcsán kifejtette, szerinte ezek nem is fognak a közeljövőben megérkezni, mivel egyszerűen a magyar kormány iránt nincs meg a bizalom. Olyannyira, hogy a tervek szerint már az Európai Unió soros elnökségét sem tarthatja meg hazánk 2024 második felében, merthogy fennáll annak a veszélye, hogy Orbánék “széttrollkodják” az Unió működését egy lehetséges hat hónapos elnökség alatt.
A vendégmunkások hazai munkaerőpiaci integrálásával és a multik kiszolgálásával kapcsolatban a Jobbik-Konzervatívok elnöke arról beszélt, hogy az Orbán-kormány egy olyan kígyó, amely a saját farkába harapott.
Gyöngyösi Márton szerint
a korábbi, Gyurcsány, illetve Bajnai-kormányok elhibázott gazdaságpolitikájának csúcsra járatásának lehetünk szemtanúi, amely az olcsó, de jól képzett munkaerő külföldi, nyugati, illetve most már keleti nagytőke kijátszására épül.
A Jobbik-elnök szerint ahhoz, hogy a gazdaság fejlődésnek tudjon indulni bérfelzárkóztatás kell, hogy történjen ebben az országban. Ha külföldi, multinacionális tőkét hívunk be ebbe az országba, annak nem az olcsó munkaerőre kell épülnie, hanem a magasabb hozzáadott értékű termelésre – magyarázta, majd hozzátette: a magyar mérnököket, a magyar innovációt kell becsatornázni ebbe a termelésbe.
"Jövőképet kell felrajzolni Magyarország és a magyar gazdaság számára!"
Példának a félbemaradt, debreceni oltóanyaggyár hozta: "élnék a gyanúperrel, hogy arról van szó, hogy sikerült szert tenni európai uniós forrásokra egy ilyen típusú beruházásra, de most hogy már nem jönnek az EU-s források, így ki kell szépen húzogatni azokat a korábbi beruházásokat, amiknek nincs értelme, és amiket nem lehet fönntartani, és ezért akadt el ez a folyamat."
Gyöngyösi szerint most az várható, hogy elkezdik kapkodva átcsoportosítani az erőforrásokat a legszükségesebb helyekre, most már nem lehet az oligarchákat EU-s pénzekkel jól tartani.
A megoldás az, hogy át kell állni egy más típusú rendszerre: mivel az európai uniós forrásokat nem lehet már lenyúlni, most megsarcolják a magyar adófizető polgárokat, a középosztályt.
A magyar embereket hosszú-hosszú időn keresztül lehetett úgy sarcolni, hogy különösebb ellenállással nem kellett szembesülnie a kormánynak. Én úgy érzem, hogy mintha lennének jelei annak, hogy a magyar társadalom elkezdett ébredezni.
Szerinte ha ez a válság elmélyül, akkor sokkal nagyobb ellenállással kell majd a kormánynak szembenéznie, mert lehet, hogy a nyár, a meleg elsimítja ezeket a problémákat, de az ősz akár forró is lehet.
Magyarország teljesen elszigetelődött abban a nyugati szövetségi rendszerben, amelynek része.
– mondta el Fidesz-kormány szövetségi politikájával kapcsolatban Gyöngyösi Márton.
Az Európai Unióban szerint ez nagyon látványos: kötelezettségszegési eljárások vannak folyamatban, és a teljes jogfosztás felé közeledünk, hiszen nem csak a forrásokat vonták meg, de az EU soros elnökségét is elvehetik tőlünk. Ennek az az oka, hogy Magyarország annyira szemben áll a másik 26 tagállammal, pedig a soros elnökségnek az volna a feladata, hogy koordinálja az Unió politikáját.
Egy a szövetségen kívülálló, a szövetséget folyamatosan szabotáló tagállam nem lesz képes koordinálni az Európai Unió politikáját, ezért meg fogják találni a módját, hogy Magyarországot valahogy megfosszák az elnökségi jogától.
Gyöngyösi Márton szerint a kormány történelmi szintű veszélybe sodorja hazánkat:
Magyarország ilyen szintű elszigetelődése az Orbán-kormány iránti bizalomhiányból fakad, és ez rettenetesen veszélyes. Főleg akkor, amikor egy újfajta világrend van kialakulóban.
Egy olyan világrend, amiben a több mint 70 éve semleges katonai politikát folytató Finnország és Svédország igyekszik a NATO védőernyője alá – magyarázta.
Az ellenzéki politikus szerint el kellene gondolkodni azon, hogy Magyarországnak, amely ugyanolyan civilizációs törésvonalon van, mint Finnország és Svédország, érdemes-e egy ilyen helyzetben kikacsintgatni és kilépni a sorból.
Kísértetiesen hasonlít ez az elszigetelt állapot arra a helyzetre, ami 1920 környékén Magyarországot és a magyar politikai elitet jellemezte.
Az Európai Unióban mindig keresték a kompromisszumokat, de a NATO nem játék, a NATO az egy katonai szövetség. Rámutatott: itt alapvetően egy orosz agresszióval szemben kell egy értéket megvédeni Ukrajna területén.
Magyarországon ebben a helyzetben annyit várnak el, hogy diplomáciailag köteleződjön el a szabad világ mellett, és ilyen értelemben Ukrajna mellett is – árnyalta a jobbikos politikus, majd hangsúlyozta: Nem az az elvárás, hogy Magyarország hadviselő fél legyen ebben a konfliktusban.
Normális bérek által szeretne normális, magyar életet a Jobbik.
A pártelnök elmagyarázta, hogy a Jobbik-Konzervatívok által kezdeményezett "normális béreket, normális életet" aláírásgyűjtési kampány elsődleges célja a figyelemfelhívás, hiszen egy kétharmados kormánnyal szemben amúgy igen kicsi az ellenzék mozgástere.
A Jobbik-Konzervatívok olyan gazdaságpolitikát kínál, amelynek a középpontjában a bérek és az életszínvonal felzárkóztatása áll. Ezt nem elég bejelenteni, ez nem egyik napról a másikra történik, ez egy gazdasági modellváltáson keresztül valósulhat meg.
Rámutatott: ennek az első lépése az EU-s pénzek megszerzése lenne. Át kell alakítani a munkaerőpiacot is úgy, hogy a magasabb hozzáadott érték által a bérek is növekedjenek. Ezen kívül az állam az állami szférán keresztül is befolyásolja a béreket, ezért meg kell emelnie a közalkalmazottak bérét.
(Címlapkép: Alfahír)