Kérdés, hogy a kormány a magyar emberek mellé áll-e
Gyöngyösi úgy fogalmazott, hogy a Jobbiknak nem csak a brüsszeli bürokrácián, de az annál jóval nagyobb ellenállást tanúsító magyar kormányon is át kell küzdenie a béruniós kezdeményezést.
A képviselő szerint a bizottság mostani döntése felülírta a miniszterelnök azon kifogását, miszerint az uniónak nincs eszköze arra, hogy befolyásolja a magyar emberek bérét.
"Csak remélni tudom, hogy amikor a Jobbik beindít egy európai szintű kampányt, (...) egy ilyen helyzetben a magyar kormány tudja, hogy hol a helye, és a magyar nép mellé áll, nem pedig a saját hatalma érdekében pitiáner módon ellenszegül"
- adott hangot bizakodásának a képviselő, aki hozzátette: nem csak a kezdeményező kelet-európai országokból, hanem az EU teljes területéről gyűjthetők a támogató aláírások.
Halász János, fideszes frakció-szóvivő tegnapi abszurdját, miszerint, ha megvalósul a bérunió, akkor migránsok özönlik el az országot, Gyöngyösi így kommentálta:
"Ez egy nagyon izzadtságszagú és ostoba válasz."
Fidesz: azért nem kell bérunió, mert akkor migránsok özönlik el az országot
A kormánypárti frakció-szóvivő a jövő évi költségvetésről tartott szerdai sajtótájékoztatóján az elmaradhatatlan elmúltnyolcéves litániák elzengése után megtudhattuk, hogy "Magyarország erősödik, és ez a költségvetésen is meglátszik". Szárnyal a gazdaság, tartjuk a hiánycélt, csökken az államadósság és az adók, növekszik a foglalkoztatás - festette fel a Jehova tanúinak szórólapjait megszégyenítően idilli képet Halász.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a Jobbik továbbra is elutasít bármiféle betelepítést, vagy migránskvótát, de a bérek helyzete szerinte egy teljesen más kérdés, amiben Magyarország számára nincs más út, mint megküzdeni az elmúlt évtizedekben elszenvedett leszakadással.
A jobbikos honatya kiemelte: naponta jelennek meg olyan szakmai tanulmányok, melyek azt mutatják, hogy a '90-es évek óta már regionális szinten - például Lengyelországhoz és Csehországhoz képest - is komoly leszakadást produkálnak a magyar átlagbérek.
"Különösen azóta zuhant be drámaian a magyar átlagbérek szintje, amióta az Orbán-kormány 2010-ben átvette a stafétát"
- fogalmazott Gyöngyösi, majd hozzátette:
"Ezzel vagy kezdünk valamit, vagy Közép-Kelet-Európa kiürül, mert senki sem marad itt, aki ilyen bérek mellett dolgozna, családot alapítana, vagy letelepedne."
Brüsszel meggyőzhető, csak akarni kell
Gyöngyösi kifejtette: az egymillió aláírás csupán arra szolgál, hogy a Bizottságnak jelezze, van támogatottság a kezdeményezés mögött. Ezt követően a beterjesztőket az EB és az Európai Parlament is meghallgatja, majd a Bizottságnak, mint jogalkotó szervnek kell kidolgoznia, miként építhetők be a követelések az uniós jogrendbe.
"Erre számos lehetősége van, hiszen mind a Miniszterek Tanácsa, mind az Európa Tanács, mind az Európai Parlament felé megindíthatja azokat a jogi aktusokat, amik a kohéziós politikában és az európai jogban az egyenlő munkáért egyenlő bért elvét be tudja emelni"
- foglamazott a képviselő, majd hozzátette: az unióban senki sem felügyeli, hogy a kohéziós politika részeként elköltött milliárdok hozzájárultak-e többek között Magyarország felzárkózásához. Szerinte Brüsszel akkor győzhető meg arról, hogy ténylegesen teljesítse az eredetileg kitűzött céljai egyikét, a kelet-európai államok felzárkóztatását, ha bizonyítják az ottani döntéshozóknak: rosszul használták föl az eddigi pénzeket.
A kormány politikája veszélyes, és nem oldja meg a magyar sorskérdéseket
Az Európai Parlament (EP) tegnap elfogadott határozatát, mely az uniós szerződés hetedik cikkelye szerinti eljárás megindítását készítené elő hazánkkal szemben, Gyöngyösi súlyos, az unió történetében példátlan problémának nevezte, ami oda vezethet, hogy teljesen jogfosztottá válunk az EU-ban.
Az EU jogi „atomot" dobhat Magyarországra
Az áprilisi plenáris vita nyomán készült előterjesztést a szociáldemokrata, liberális, zöldpárti és radikális baloldali képviselőcsoport együtt nyújtotta be.A határozat szerint Magyarországon fennáll a kockázataaz uniós alapértékek súlyos megsértésének,s ezért az EP utasítja belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságát, hogy készítsen jelentést Magyarországról, hogy az EP szavazhasson az uniós szerződés hetedik cikke első lépésének megindítására vonatkozó indoklással ellátott javaslatról.
Ugyanakkor az ellenzéki honatya nem zárta ki, hogy a Fidesznek épp ez a célja azzal, hogy a saját hatalmának a bebetonozását elősegítő "álügyekben" konfrontálódik az unióval, ahelyett, hogy a valódi nemzeti sorskérdésekben vállalná föl a küzdelmet.
Gyöngyösi szerint a Fidesz nagy bajban lenne, ha belpolitikai témákkal kellene kampányolnia, ezért használja föl kommunikációs célokra a Brüsszellel való álküzdelmet.
Kiemelte: a Jobbik EP-képviselői a jelentések, és ezzel Magyarország meghurcolás ellen szavaztak.
"Nagyon szomorú, hogy egy miniszterelnök, aki 27 éve a magyar politikai közélet része, nem értette meg, hogy az Európai Unió egy olyan intézmény, ahol lehet, és kell is küzdeni a magyar nemzeti érdekekért. De ez nem úgy megy, hogy ott kint mindent aláírunk, itthon pedig lázítjuk a népet Brüsszel ellen"
- mondta Gyöngyösi, majd hozzátette: ez egy nagyon veszélyes politika, ami nem visz közelebb a nemzeti sorskérdések megoldásához.
A Jobbik megtette az első lépést az EU megváltoztatására
Míg Orbán Viktor állítólagos harcot folytat Brüsszellel, gondatlanságból vagy előre megfontoltan hozza Magyarországot kedvezőtlen helyzetbe a nemzetközi színtéren, addig a Jobbik megtalálta az útját, hogyan lehetne áthidalni a nyugati és a keleti tagországok közötti szakadékot. A párt által indított európai polgári kezdeményezés a legnehezebb, mégis leglelkesítőbb szakaszába lépett azzal, hogy az Európai Bizottság zöld utat adott a béruniót célzó aláírásgyűjtésnek.