Európa Tanács: a 2010 óta csak kormánypártiakból álló Médiatanács politikai testületnek tekinthető

Európa Tanács: a 2010 óta csak kormánypártiakból álló Médiatanács politikai testületnek tekinthető

Tizennégy oldalas jelentésben értékelte az Európa Tanács (ET) a hazai médiaviszonyokat – írja a Népszava a birtokába került dokumentumra hivatkozva.

A jelentés elsőként azt szögezi le, a hatalmi ágak szétválasztására figyelő demokráciákban

szokatlanul nagy hatalom összpontosul a médiát, a távközlési piacot, a frekvenciahasználatot egyaránt felügyelő Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökének kezében.

Hozzáfűzik, az a tény, hogy 2010 óta ennek döntéshozó szervében, a Médiatanácsban csak kormánypárti delegáltak foglalnak helyet, így az politikai testületnek tekinthető.

Sajtószabadság: a Fidesz egyetlen ellenzéki tagot sem engedett be a sajtót ellenőrző Médiatanácsba

A kormánypártok döntésének értelmében egyetlen egy ellenzéki képviselő sem vehet részt a sajtó ellenőrzését gyakorló Médiatanács működésében. Az ellenzéki pártok szerint a demokrácia és a sajtószabadság elleni támadásként értékelhető, hogy a Fidesz ilyen diktatórikus döntéseket hoz.

Az ET arra is rámutat, a törvény nem sorol fel világos paramétereket, hogy mi minősül jogsértésnek, így a Médiatanács enélkül vizsgál tartalmakat és szankcionál is. „Ködösnek” nevezik a közösségimédia-szolgáltatókat vizsgáló Digitális Média Szabadság Bizottság jogkörét is.

A jelentés kitér arra,

tavaly 134 esetben indítottak eljárást a veszélyhelyzet idejére vonatkozó rémhírterjesztés tényállása alapján is,

és bár ezek zömét megszüntették, az eljárások nagy száma önmagában alkalmas lehet a szólásszabadság szűkítésére – fogalmaznak a dokumentumban.

Belügyminisztérium: nincs egységes jogértelmezés arról, hogy jön-e értünk a fekete autó

A hatálybalépés óta eltelt rövid időre tekintettel nem alakulhatott ki egységes jogértelmezés a törvényi tényállással kapcsolatban - fogalmazott Kontrát Károly belügyminiszter-helyettes azzal kapcsolatban, hogy fekete autó is jönni fog-e azokért, akik Orbán Viktort bírálják. A kérdést Jakab Péter tette fel eredetileg Pintér Sándor belügyminiszternek azt követően, hogy több olyan személyt is otthonukból állítottak elő rendőrök, akik Facebookon kommenteltek kormánykritikus tartalmat.

Külön megemlítik, az információszabadsághoz fűződő jogot sérti, hogy veszélyhelyzet idején az adatgazda 15 helyett akár kétszer 45 napig is elhúzhatja a közérdekű adat kiadását.

15 helyett akár 90 napot is várni kell a közérdekű adatok kiadására

Egy Magyar Közlönyben megjelent, csütörtöktől életbe lépő rendelet szerint mostantól 15 helyett újra 45 napjuk van az állami szerveknek a közérdekű adatok kiadására, ha valaki azokat kérvényezi. Abban az esetben pedig, ha a hivatalos szervek szerint „valószínűsíthető", hogy a „határidőben való teljesítés" a közfeladatot ellátó szervet gátolja a közfeladatai ellátásában, akkor további 45 napra meghosszabbítják a határidőt.

Ugyancsak a sajtószabadság veszélyeztetését látják abban, hogy szabadságvesztéssel fenyegetik azt, aki engedély nélkül készít drónfelvételt más ingatlanjáról.

Átment a dróntörvény, szigorítások jönnek januártól: bűncselekmény lesz más lakásáról és bekerített területéről felvételeket készíteni

Mint ahogyan arról beszámoltunk, januártól az Innovációs és Technológiai Minisztérium szigorítja a drónhasználatot. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium, vagyis az ITM törvényjavaslatot nyújtott be, mely szerint januártól csak a HungaroControl applikációjának használatával reptethető pilóta nélküli légijármű.

Élesen kritizálják, hogy a hirdetési pénzek 86 százaléka Fidesz-közeli médiatermékekhez kerül, a közmédia teljes mértékben a kormányzati retorikát közvetíti, sőt direkt szerkesztői utasítások vonatkoznak a kormányzati álláspont egyoldalú hangoztatására.

Hangfelvétel bizonyítja a nyilvánvalót: Fidesz-propagandaként működik a közpénzfaló közmédia

A közmédiától kiszivárgott hangfelvételek is alátámasztják azt, amit évek óta érzékel mindenki, aki véletlenül vagy merő mazochizmusból az M1-re kapcsol. Nevezetesen, minden hírnek olyan narratívában kell szerepelnie, ami kizárólag a Fidesz érdekeinek felel meg - tette közzé a Szabad Európa.

A jelentéstevő Dunja Mijatović a dokumentumban is megjegyzi, hogy

amikor a kormányzati szereplőkkel interjúzott, többségük „gonosz, kormányellenes propagandának”, „Soros-ügynökök tevékenységének” tartotta a médiában megjelenő kritikákat.

A jelentés kitér Krekó Péter esetére is, aki egy szándékos félrefordítás után lett a fideszes karaktergyilkosság célpontja.

Krekó büntetőfeljelentést tett fideszes rágalmazói ellen

A sajtópereken és személyiségi jogi pereken kívül magánvádas büntetőfeljelentést tett többrendbeli rágalmazás és becsületsértés bűncselekmények alapos gyanúja miatt is Krekó Péter, a Political Capital igazgatója - közölte az intézet lapunkkal. A tájékoztatás szerint Bácskai Balázs publicista ellen rágalmazás vétsége, Bayer Zsolt publicista ellen rágalmazás és becsületsértés vétsége, Menczer Tamás államtitkár ellen pedig rágalmazás vétsége miatt indította meg az eljárást a szociálpszichológus.

A dokumentum leszögezi: bár a fizikai erőszak egyelőre nem fenyegeti az újságírókat, nem zárható ki, hogy az egyes gyűlöletkampányoknak végül ilyen hatása lesz. A jelentés nyolc pontban tesz javaslatot az anomáliák megszüntetésére.

A kormányzat szerint nincs itt semmi látnivaló

Az Európa Tanács emberi jogi biztosának a médiaszabadság magyarországi helyzetéről kedden közzétett memoranduma elfogult, tények helyett feltételezéseken alapszik, évekkel ezelőtt lezárt kérdéseket vet fel, és kétségeket ébreszt az objektivitásával kapcsolatban – jelentette ki a Miniszterelnöki Hivatal illetékes miniszteri biztosa, az Igazságügyi Minisztérium és a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) kedden.

A magyar illetékesek észrevételeikben kijelentették: a dokumentum főként „egy maroknyi, de jól ismert” kormánykritikus civil szervezet elemzésére és online hírportálok cikkeire támaszkodik, ami kétségeket ébreszt a memorandum objektivitásával kapcsolatban.

A jelentés nyelve bizonyos pontokon elfogult és félrevezető, a média egyik részét ugyanis kormánypártinak, a másik részét függetlennek mutatja be - írták.

„A kormány határozottan kifogásolja az ilyen téves megközelítést” – fogalmaztak.

Tájékoztatásuk szerint a memorandum évekkel ezelőtt lezárt kérdéseket vet fel, illetve olyan jogi keretekhez kapcsolódnak a médiatörvény vonatkozásában is, amelyeket már módosítottak. Ezek között egyebek mellett kiemelték, hogy az Európa Tanács észrevételei alapján a médiatörvény 2013. márciusi módosítása tovább erősítette azokat a biztosítékokat, amelyek alapján a médiahatóság függetlenül láthatja el feladatait, felügyeleti szerveit demokratikus és átlátható módon nevezik ki.

A médiatörvény hatályos rendelkezései a pártok felett álló jelöltek megválasztását biztosítja, illetve kizárja, hogy a politikai pártok képviselői, tisztségviselői és alkalmazottai, valamint a pártpolitikában részt vevők a médiatanács tagjává váljanak. A rendelkezések célja a függetlenség biztosítása mindenfajta politikai jellegű beavatkozási kísérlettől – írták.

Kijelentették továbbá, hogy a memorandum azon állítása, miszerint a médiatanács döntéseinek bírósági felülvizsgálata korlátozott, alapvetően téves, a törvény félreértésén és téves értelmezésén alapul.

A médiatanács minden határozata ellen a közigazgatás felett álló bíróságokon jogi úton lehet jogorvoslatot kérni – emelték ki.

Arra figyelmeztettek, hogy a memorandum bizonyos fejezetei az emberi jogi biztos személyes véleményét tükrözik. Ilyen, amelyben megjegyzi, hogy „a magyar társadalom szélsőségesen polarizálódott, és ez hátrányosan befolyásolja az információ és vélemény szabad áramlását”.

A megjegyzéseket nem támasztják alá tények vagy bizonyítékok, egyes konkrét esetek említése nem vezethet következtetések levonására az általános tendenciák tekintetében – fűzték hozzá.

Kiemelték: a magyar médiaszabályozás minden tekintetben megfelel az Európai Unió és a magyar jogszabályok által garantált jogállamisági elveknek.

A magyar kormány csalódott, hogy a memorandum tények helyett feltételezéseken alapszik, annak ellenére, hogy számos kormányzati szerv megosztotta véleményét és meglátásait, valamint megfelelő háttérinformációval látta el dokumentum készítőjét – olvasható a szövegben.

A világjárvány okozta bizonytalanság és fenyegetés idején még fontosabb, hogy az olyan intézmények, mint az Európa Tanács, miként fogalmazzák meg véleményüket egy adott ország médiaviszonyairól és médiaszabályozásáról. Minden eddiginél fontosabb az objektív értékelés az egyes tagállamokat illetően. Az objektivitásnak, valamint a tényeken alapuló és kiegyensúlyozott vizsgálatnak kell irányadó alapelvnek lennie az egyes emberi jogi normák végrehajtásának értékelésében – tették hozzá.