Oroszország jelenti a legnagyobb biztonsági fenyegetést Svédország számára, továbbá az, hogy „külföldi ellenségek megpróbálhatják kihasználni az iszlamisták és a szélsőjobboldal által alkalmazott erőszak fokozott kockázatát" - közölte a svéd titkosszolgálat szerdán.

„Mindannyiunknak meg kell tanulnunk együtt élni ezzel a súlyos biztonsági helyzettel"

- jelentette ki a titkosszolgálat vezetője, Charlotte von Essen azon a sajtótájékoztatón, amelyen bemutatta az országot fenyegető veszélyekről szóló éves jelentést. Az MTI beszámolója szerint azt is hozzátette, hogy

az orosz fenyegetésen túl Kína és Irán is azon dolgozik, hogy megváltoztassák a jelenlegi nemzetközi biztonsági rendszert.

Ráadásul teszik ezt szerinte részben közösen.

A szolgálat szerint Svédország külföldi ellenségei tovább gerjeszthetik mind a szélsőjobboldali, mind az iszlamista csoportok részéről érkező fenyegetéseket.

„Külföldi hatalmak erőszakos szélsőségeseket és más típusú szervezeteket és személyeket használhatnak fel arra, hogy a biztonságot veszélyeztető tevékenységeket folytassanak"

- szögezik le a közleményben.

A titkosszolgálat műveleti vezetője, Fredrik Hallström a sajtótájékoztatón kitért arra, hogy mivel egyre több orosz kémet utasítottak ki nyugatról, Moszkva megváltoztatta taktikáját, és új módszereket alkalmaz.

A svéd titkosszolgálat tavaly augusztusban a belpolitikai és nemzetközi feszültségeket is okozó Korán-égetések miatt az ötszintes skálán hármasról négyesre emelte a terrorkészültségi fokozatot.

NATO-csatlakozásra várva

Ahogy arról hírt adtunk, pénteken Budapestre látogat majd Ulf Kristersson miniszterelnök annak érdekében, hogy a svéd NATO-csatlakozás ügyében tárgyaljon Orbán Viktorral. Kristersson ugyanis kijelentette, magyar részről „erősnek tűnik az akarat” Svédország NATO-csatlakozásának véglegesítésére.

A kétoldalú találkozó témája lesz még a két ország védelmi és biztonságpolitikai együttműködése, valamint a magyar soros EU-elnökségre történő felkészülés is. Korábban a svéd kormányfő még azon az állásponton volt, hogy csak akkor látogatna ide, ha már megtörtént a NATO-ratifikáció a parlamentben

Nem mellékes, a Fidesz-frakció már mintegy két éve blokkolja a bővítés ratifikálását, miközben Magyarország már csupán egyedüli tagállamként tesz így. Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának nyitányán, február végén viszont végre letudhatja régi adósságát a hazai kormánypárt.

(Címlapkép: Ulf Kristersson svéd miniszterelnök az Európai Unió csúcstalálkozójára érkezik az ET brüsszeli épületébe 2023. október 26-án, a tanácskozás első napján. MTI/EPA/Olivier Matthys)