Szubjektív Top 25-ös lemezlista a tavalyi hazai rock/metal megjelenésekből

Év eleje van, ezért igen csak aktuális egy (lehet, kéretlenül) összeállított ’A legjobbak’ albumlista a tavalyi esztendőben megjelent honi rock és metal termésből. Az alább olvasható végeredmény elég sok vacillálást követően alakult ki, mert kb. két-két és félszer ennyi – nekem valamilyen szinten szimpatikus – anyagot írtam össze az év során, és még az utolsó pillanatokban is került név a felsorolásba. A válogatás kizárólag, mint ahogy jeleztem, hazai előadók, zenekarok lemezeit tartalmazza, viszont nem csak a magyar nyelven megszólalókét, hanem az angolt előnyben részesítőkét is, és fontos, hogy nem helyezés, hanem névsor alapján kerültek besorolásra az egyes albumok. Teljesen szándékos a minél több stílusból merítés, hogy még szélesebb legyen a bemutatott zenei spektrum. És még egyszer – ahogy a címben is olvasható – mind az összeállítás, mind a kiadványokhoz fűzött rövid jellemzés teljesen szubjektív!

ARCHAIC – How Much Blood Would You Shed To Stay Alive?
AUDIONERVE – Burn Your System
DIVIDED – Modulus
DREAMGRAVE – Monuments I. - The Anxious EP
END OF PARADISE – A kiválasztott
GREEN HELL – Zárkózz fel!
JOGOS ÖNVÉDELEM – Az akarat diadala
LEANDER KILLS – Élet a halál előtt
LUKÁCS PETA – Homo Imperfectus
MAGOR – A menedék
MOBILMÁNIA – Vándorvér
NOMAD – Vissza a végá.lom..ra EP
ORFEUS – Színház a világ
P. MOBIL – Csoda történt
PANNÓNIKUM – Demó 2017
PERIHELION – Örvény
POISON ALLEY – Flowers Of Evil EP
RUDÁN JOE – Még egy tárral
SZKÍTIA – Rajzolt világ
TITÁN – Égig érő fák
TWIN CITY – Számolatlanul
UNDERTAKING – V12BB4U (2017-es remaszter CD kiadás)
VALHALLA – A frontvonalban
VAN – Forog
VÁLASZÚT – Bátorság, bátorság

Lássuk picit részletesebben is albumokat. De, hogy még jobban megkavarjam a rendszert, először azokról egy pár mondat, amelyek az elmúlt év során már be lettek mutatva itt a portálon.

 Audionerve – Burn Your System
Az Omega Diatribe egyik bárdistája, Hájer Gergő által létrehozott szóló- és stúdióprojekt bemutatkozó albuma, Andres Vince énekessel, valamint két neves külföldi muzsikus, és egy hazai gitáros vendégszereplésével megerősítve. A kilencvenes évek végi, kétezres évek eleji groove metalt kedvelőknek kihagyhatatlan.
Bővebben itt.

 Leander Kills – Élet a halál előtt
Ide elég lenne annyit írni, hogy Köteles Leander egy zseni, és több indok nem is kell, hogy miért is került a listára a lemez. De folytatom azzal, hogy az utóbbi évek legeredetibb dalszerzője és előadója a hazai rock/metal színtéren. Akinek ráadásul egy olyan kreatív és félelmetesen technikás zenészpartnere van Czifra Miki személyében, aki egyben a házi „sound-mester” is. Hátborzongató dallamok és megasúlyos riffek ezen a második lemezen is, ahogy csak ők tudják.
Bővebben itt.

 Magor – A menedék
Az egyetlen banda a „nemszeretem” metalcore stílust tolók közül, akik bármelyik dalukkal levesznek a lábamról. A dühös kiabálós kontra tiszta ének vérprofin elosztása, és a hagyományos heavy metalos témák szigorúbb megszólalással ötvözése a zenekar hangszerelésében (és előadásában) rendkívül nyerő ötvözet. A jászberényi csapat a második nagylemezzel sem adta alább… sőt! Érettebb, kidolgozottabb anyag, mint a nagy kedvenc első.
Bővebben itt.

 Mobilmánia – Vándorvér
A 2017-es esztendő egyik legsikerültebb klasszikus hard rock albuma. Három (négy) ex-P. Mobil zenésszel, két tehetséges gitárossal, és a csapat új frontemberével, akinek torkában több „örökmozgós” énekes hangja megvan. A szövegeket ismét Horváth Attila jegyzi. Dallamgazdag Hammondos arénarock a’la nyolcvanas évek, mai hangzással.
Bővebben itt.

 Pannónikum – Demó 2017
A bő másfél éve megalakult, a magyar történelem dicső tetteit, napjait rockzenében elbeszélő, nemzeti értékeinket következetesen ápoló – Hegyi Károly billentyűs vezette – csapat lemezelőzetes anyaga. Igényesen megfogalmazott négy tétel. Ideje volna már egy teljes albumnak!
Bővebben itt.

 Szkítia – Rajzolt világ
Hét lemezmentes év után érkezett meg a zenekar negyedik albuma. Részemről ez a kiadvány (és ezzel remélem, nem bántom meg a tagságot) az eddigi legkerekebb, legszínesebb, és a legkarakteresebben megszólaló Szkítia CD. Gazdag harmóniavilágot felmutató saját szerzemények, értékes népdal- és versfeldolgozások, minőségi folk rock, három (egy női, két férfi) énekhangra írva.
Bővebben itt.

 Titán – Égig érő fák
Egy Tóth Renivel készített interjú kapcsán merült fel anno Szabó Előd neve, aki a szászrégeni Titán dalszerzője, szövegírója, hangja. Rövid keresgélés, és bumm! Számomra a 2017-es esztendő egyik legnagyobb felfedezése a zenekar, és friss albuma. Rendkívül ízlésesen meghangszerelt dalok, intelligens szövegek, kellemes pop-rock (klasszikus sláger-rock) muzsika. Stílusában magasan a legjobb!
Bővebben itt.

 Twin City – Számolatlanul
A Jung házaspár (Jung Andrea - énekes, hegedűs, szövegíró, és Jung Norbert - ex-Pokolgép, ex-Dirty Dance, ex-Sing Sing, jelenleg Ego Project gitáros, dalszerző) több évig érlelt – nem biztos, hogy emiatt, de – botrányosan kiváló, mind zenéjében, mind szövegeiben pimaszul egyedi, a hazai rock színtéren valóban üdítő első nagylemeze. Erősen ajánlott!
Bővebben itt.

 Undertaking – V12BB4U (2017-es remaszter CD kiadás)
Ennek a lemeznek első perctől kezdve bérelt helye volt a listán, habár picit kakukktojásnak tűnhet, hiszen a rajta szereplő dalok – az 1996-os bónusznóta kivételével – mind a nyolcvanas évek legvégén születtek, és eredetileg 1989-ben jelentek meg kazettán. De ez a 2017-es remaszterizált kiadás, ami a kultikus zenekarról szóló könyv mellékleteként jelent meg. Eszeveszett thrash tekerés Malmsteen-féle neoklasszikus virgákkal, acsarkodó énekkel. Thrash til’ death!
Bővebben itt.

 VAN – Forog
Szintén zenész barát ajánlására látóterembe került lemez. Már-már meghatározhatatlan, de rendkívül szimpatikus stíluskavalkád a debreceni formáció albumán. Klasszikus rocktémák folkos/népzenei hatásokkal és jazzes elemekkel ötvözve, mindez több helyen pszichedelikus hangzással megfejelve. 11 énekes és instrumentális tétel a forgó korongon.  
Bővebben itt.
 
 VálaszÚt – Bátorság, bátorság
Dr. Varga Tibor és Szebelédi Zsolt közös munkája, amely egy igen-igen hiánypótló kiadvány a honi zenei megjelenések dömpingjében. Mindenki által befogadható, de kidolgozott és színvonalas rockzene, költői sorok, szövegek. Az album a Lándzsa és bárd - Szent László öröksége című (verses)kötet hangos melléklete. Kötelezővé tenném!
Bővebben itt.

Most jöjjenek azok a lemezek, amelyekkel kapcsolatban a következő hetekben, hónapokban nagy valószínűséggel készül majd cikk.

 Archaic – How Much Blood Would You Shed To Stay Alive?
Az album „érdekessége”, hogy 11 évvel az első után született meg. Természetesen ez alatt az idő alatt alaposan megváltozott a zenekar tagsága, viszont maradt a thrash imádat. Ami a csapat olvasatában nagyrészt a Bay Area-i változat, amihez azért hozzátesznek ezt-azt, Jósa úr torkáról meg ne is beszéljünk… 12 fejleszakító hanggránát 50 percben, angol nyelven elővezetve. Hatalmas meglepetés az év végére!

 divideD – Modulus
Kiállásában, megszólalásában, tartalmában egyaránt hiperprofesszionális és egyértelműen külföld-kompatibilis nagylemezzel jelentkezett az ismert metalarcokból álló fővárosi „szupergrupp”. Amikor a nyolcvanas évek metalja találkozik a cyber-kori modern (néha futurisztikus) zenével, mindez bizarr karakterek előadásában. Jegy az első osztályra!

  End of Paradise – A kiválasztott
A koromnál fogva hozzám nagyon közelálló stílusban alkot a székesfehérvári ötös, akik a tradicionális – a hetvenes évek legvégén/nyolcvanas évek elején-közepén toppon lévő – európai heavy vonalat viszik tovább munkásságukkal. Sokakkal ellentétben nekem abszolút bejön amit csinálnak, mert érezni a dalokon a törődést, a megvalósításban pedig az elkötelezettséget, és még a szövegek sem zavarnak. Utazás az időben, fémzenei aláfestéssel.  

 Lukács Peta – Homo Imperfectus
Második szólólemezét jelentette meg 2017-ben a Bikini, European Mantra gitárosa, amely a négy évvel ezelőtti elődjéhez képest nem vendégközreműködőkkel van tele, hanem a köré szerveződött zenészekkel készült, valamint főhősünk itt az énekes posztot is magára vállalta. Nyolchúros gitáron megszólaló rifftenger, patent hangszeres szólók, komoly szövegek. Régóta érik már, hogy Peta is szerepeljen a portál gitáros sorozatában, szerintem már nem is kell sokat várni erre.

 Orfeus – Színház a világ
A győri zenekart régi ismerősként üdvözölhettem, hiszen 1988-as indulásuk óta már többször keresztezték egymást az útjaink. Mindig is szerettem a csapat zenei agyának, Kovács Ferynek a  virtuóz gitárjátékát (bármilyen formációban is játszott), aki a sok-sok éve parkolópályán álló, de 2016-ban újraaktivált csapat vezetőjeként – kiváló zenészpartnerei hathatós közreműködésével – egy újabb neoklasszikus (heavy) metal mesterművet tett le az asztalra.

 P. Mobil – Csoda történt
A patinás zenekar a visszaemlékező tripla élő anyagok (eddigi) záródarabja mellett egy új albummal is jelentkezett tavaly. Hét vadonatúj nóta bő harminc percben, ami egy ereje teljében lévő és összeszokott zenészcsapat alkotása. Zömében veretes hard rock, néhol blues-os, southern-es ízekkel, lélegző, kristálytiszta, dinamikus megszólalással. Mindenképpen gyűjteménybe való kiadvány.

 Poison Alley – Flowers Of Evil
A 2015 nyarán Bödecs András énekes és Czifra Miklós gitáros által elindított banda (papíron) a hazai punk/HC színteret erősíti. Szerintem azonban fényévekkel kitűnnek a stílust hagyományos keretek között művelők közül. Szuperszónikus riffek, megadallamos, azonnal fülberagadós énektémák és markáns hang, valamint XXI. századi megszólalás jellemzi ugyanis a csapat dalait, mint ahogy ezt a második középlemezt is. Jó hír, hogy az online elérés után az összes eddigi PA nóta vinylen is megjelenik.

 Rudán Joe – Még egy tárral
Joe új albumát kis túlzással „látatlanban” feltettem volna erre a listára, annyira szeretem a hangját, és előadásmódját. Természetesen nem is kellett csalódnom már a CD első lejárta után sem. Kiemelkedő énekteljesítmény, valamint grandiózus gitárjáték, és mívesen kidolgozott szólók a több mint 70 perc műsoridőben. És külön szimpatikus, hogy a közönség óhaját figyelembe véve az első szólólemeznél jóval dinamikusabb, tempósabb nótákkal teli a korong. Le a kalappal a dalszerzők előtt is!

 

Végül, az a hat hangzóanyag, amelyekről még nem esett szó.

 Dreamgrave – Monuments I. - The Anxious EP
Egy újabb olyan formáció, amit zenész ismerős ajánlására kezdtem el hallgatni. A szegedi prog/goth/szimfo metalos, álomszép női / tiszta és hörgő férfiénekkel előálló zenekar legújabb alkotása azonnal elvarázsol és magába szippant. A tervezett trilógia első részének digipak CD-s kiadásán az online változat három tétele mellett plusz két koncert felvétel is helyet kapott.

 Green Hell – Zárkózz fel!
Mint korosodó thrasher, egyértelmű volt, hogy kockára hallgatom a budapesti kvartett friss albumát, hiszen már első nekifutásra is kellemes nosztalgikus érzeteket keltett. Szívvel-lélekkel játszott, riffdomináns, elgondolkodtató szövegekkel megtámogatott, kissé régisulis hangzással rögzített nyolc nóta.

 Jogos Önvédelem – Az akarat diadala
Öt év várakozás után megjelent harmadik önálló albumával ismét a hazafias színtér ’Az év legjobbja’ kiadványát készítette el a formáció. Epikus dalfolyam, RAC/power/thrash/black esszencia.

 Nomad – Vissza a végá.lom..ra EP
A zenekar első albumának 10 éves évfordulója alkalmából készített hatszámos audio felvétel, ami csak online került a nagyközönség elé. Az élő anyag plusz érdekessége, hogy ezáltal már „lemezen” is – a 2012-ben csatlakozott – Juhász Marci előadásában hallható a csapat egyik alapítója, az akkori énekes Fodor Zoltán jegyezte néhány szerzemény. Szerintem nem vagyok egyedül azzal a véleménnyel, hogy egy valódi fizikai formátumot is megérdemelne a megjelenés.

 Perihelion – Örvény
A debreceni (post black, de inkább már egyszerűen kortárs rock) zenekar sajnos csak nemrég lépett az életembe (mondjuk erről én tehetek), de nagyon hamar megbarátkoztunk, ezért igen vártam a novemberben megjelent harmadik lemezüket. Pszichedelikus lebegés, népzene ihlette ének, örvénylő gitártémák, egyedi szövegvilág, néhol szinte sámánisztikus előadásmód jellemzi ezt az anyagot. Egy másik világ.

 Valhalla – A frontvonalban
Nagy hirtelen nem is tudom, hogy hány év várakozást követően jelent meg végre a csapat pályafutását (ezzel a CD-vel is) lezáró album. Úgy vélem, van az kilenc-tíz is, ezért – ahogy egy bennfentes jellemezte – már-már a GNR „kínai” lemezéhez hasonlatos procedúrát követően juthattak hozzá a rajongók. Oldschool hangulat és modern rock hangzás 13 nótában elővezetve. Méltó búcsúzás.