Rétvári Bence KDNP-s belügyi államtitkár elismerte, hogy az úgynevezett „az embercsempészés bűncselekmény miatt elítéltek reintegrációs őrizetéről” szóló kormányrendelet értelmében 2023. október 12-ig összesen 1634 embercsempészésért elítélt bűnözőt engedett szabadon a magyar börtönökből az Orbán-kormány. Erről a kérdéskörről és kockázatairól kérdeztük Lukács László Györgyöt, a Jobbik-Konzervatívok frakcióvezetőjét, egyben alelnökét. Interjú.
Ön szerint mi lehet a kormány által bevezetett „reintegrációs őrizet” gyakorlatának a rövid és a hosszú távú következménye?
A rövid távú következménye, hogy olyan elítélt bűnözőkkel duzzad tovább a magyar határ környezetében kialakult biztonsági kockázat, ami a határ rendjét veszélyezteti.
Világosan látszik, hogy a kipróbált embercsempészek azoknak a bűnbandáknak a sorait erősíthetik, akik szervezetten és erőszakos módon támadják hazánk határát.
Hosszú távú következménye, hogy borzasztóan rossz üzenet az a jogállamiság szempontjából, hogy ilyen veszélyes és önsorsrontó intézkedéseket lehet hozni veszélyhelyzeti kormányzással lényegében kiüresítve egy-egy törvényi intézményt. Az ilyen intézkedések aláássák az embereknek az ítélkezésbe és a büntetések végrehajtásába vetett bizalmát.
A fideszes indoklás szerint erre azért volt szükség, mert túlságosan sokba kerül ezeknek az elítélteknek a fogvatartása, illetve „a magyar börtönök nem arra épültek, és nem is azt a célt szolgálják, hogy ilyen multikulturális közeg őrzését biztosítsák”. Ön szerint mennyire legitim és elfogadható egy ilyen indoklás?
A büntetőhatalom gyakorlása kötelezettségekkel jár és ezt az emberek az államra bízták. Ennek fenntartásáért fizetnek nem kevés adót Magyarországon. Akkor, amikor mindenre, ami a kormánynak kedves, jut sok-sok milliárd, amikor távközlési céget, repteret vesznek közpénzen, propagandamédiába öntik a pénzt százmilliárdos nagyságrendben, szóval akkor
pénzhiányra hivatkozni a veszélyes és a határ biztonságát veszélyeztető bűnözők szabadon engedésekor súlyos aránytévesztés.
Hazánk és a magyar emberek biztonsága, különösen a terrorizmussal összefüggésben álló embercsempészekkel szembeni fellépés, a fogvatartásuk és ismételt bűnelkövetéstől való távoltartásuk nem lehet anyagi kérdés.
A szabadon engedett embercsempészek közül mindössze nyolcat fogtak el újra Magyarország területén, és közülük csak kettőre tudták rábizonyítani, hogy ismét embercsempészésben vettek részt. Ennek fényében ön szerint mekkora hatása lehet a „reintegrációs őrizet” gyakorlatának a déli határon fokozódó migrációs nyomásra?
Álláspontom szerint szoros összefüggés van a határ rendje és az ott kialakult biztonsági helyzet és a veszélyes embercsempészek szabadon engedése között, és erre utaló jeleket tartalmaz a napokban nyilvánosságra hozott titkosszolgálati jelentés is.
A Jobbik-Konzervatívok álláspontja szerint mit kellene tenni az elfogott és jogerősen elítélt embercsempészekkel?
Mint minden súlyos bűncselekménnyel vádolt személynek, következetesen végig kell menni a büntető igazságszolgáltatás rendszerén. A büntetőeljárást elítélésnek és a büntetés maradéktalan végrehajtásának kell követnie. Szó sem lehet kiskapuról, könnyítésről. Az embercsempészekkel a lehető legszigorúbb fellépésre és büntetésük legszigorúbb végrehajtására van szükség.
Még mit kellene tennie a kormánynak Magyarország határainak védelmében és a bevándorlási krízis kezelésében?
Tisztességesen végrehajtani azokat a jogszabályokat, amelyeket korábban elfogadott a magyar Országgyűlés, és tartózkodni attól, hogy veszélyhelyzeti rendeletekkel lerontsa a meglévő szigorú rendszert. Ezenfelül egyértelmű:
a magyar határ biztonságát és rendjét egy a Jobbik-Konzervatívok által lassan egy évtizede folyamatosan javasolt önálló szervezeti egységként működő professzionális magyar határőrség tudja garantálni.
(Címlapkép: Lukács László György - Béli Balázs/Alfahír)