Hoppá! Közpénzérzékennyé vált a milliárdokat eltüntető Fidesz

fotó: Béli Balázs / Alfahír

Szombat reggelre valamiért hiperérzékennyé vált a Fidesz és sajtója a közpénzekre - ami alapesetben természetesen nem lenne baj, és kezdhették volna hamarabb is, mondjuk úgy 8 éve -, de ezt is olyan fideszesen (értsd: szarul) csinálták.

Történt ugyanis, hogy kiszivárogtatott videorészlet híján abból voltak kénytelenek "cikket" faragni az Origón, hogy Szávay István és Staudt Gábor lemondásukat követően miért január 31-én váltak meg a parlamenti mandátumoktól.

(Zárójelben, Staudt Gábor kapcsán a propagandalap megint azt írja, hogy gazdasági bűncselekmény gyanúja miatt távozott, holott ezért a hazugságért már korábban pert nyert a portállal szemben a jobbikos politikus. Szávay István pedig nemrég jelezte, tiszteletdíját jótékony célokra ajánlja fel).

Az Origo és/vagy a Rogán Antal-féle propagandaminisztérium mindenesetre 10 millió forintot keres most a Jobbikon, amiért a két képviselője január 31-én adja vissza ténylegesen a mandátumot - egyébiránt a sietségre nem volt okuk, az Országgyűlés Mentelmi bizottsága csak február 12-én fogja egyáltalán igazolni a két új jobbikos honatya, Bencsik János és Csányi Tamás mandátumát.

Mindenesetre ez a közpénz nem eltűnt, és legalább ugyanolyan jogosan kapták meg, mint mondjuk az a 14 kormánypárti politikus, akik 2018-ban egy percet sem szólaltak fel a parlamentben - például Kubatov Gábor Fidesz-pártigazgató vagy éppen a sokáig túlélő Farkas Flórián.

Nahát! Orbán megtakarításai elérték az 1 milliót!

Nyilvánosak az országgyűlési képviselők tavaly év végi vagyonnyilatkozatai, megnéztük a legismertebb politikusok benyújtott önbevallását. Orbán Viktor félretett 450 ezret. Rogán Antal félretett 35 milliót. Kövér László harmadik neve: Csaba. L. Simon László 30 milliót vág zsebre földbérleti díjból. Lázár János eladott egy műtárgyat és vett egy lakást.

De ha már közpénz "erkölcstelen" felhasználása, a Fidesz éppenséggel érzéketlen maradt, amikor az állami tulajdonban lévő MVM több mint 500 millió forint közpénzt ajándékozott az álcivil CÖF-nek, vagy amikor a szintén állami tulajdonban lévő HungaroControl több mint 300 millió forinttal dobta meg a szintén álcivil Szövetség a Nemzetért Alapítványt.

Persze, a parlamentben is vannak közpénzhuszárok, gondolhatunk itt Farkas Flóriánra, Bánki Erikre, vagy éppen az uniós költségvetést is megkárosító Simonka Györgyre (mindhárom Fidesz).

S ha már a Fidesz 10 millió forintot visszakövetel a Jobbiktól, akkor mi üzen Tiborcz Istvánnak? Emlékezzünk csak a miniszterelnök vejének 13 milliárdos uniós támogatására, amelyet Brüsszel a szabálytalanságok miatt követel vissza a magyar államtól, még ha ennek Polt Péter ügyészsége nem is örül annyira.

Mielőtt életbe lépne a törvény, gyorsan módosítják a rendeletet, hogy Mészárosnak és Tiborcznak jó legyen

Rohamtemóban döntött arról a keszthelyi képviselőtestület arról, hogy kiemelt fejlesztési területté nyilvánítotja a befektetők által hasznosítható vízparti részeket. A sietség nem véletlen: hamarosan hatályba lép az új Balaton-törvény. A keszthelyi eset egyben példa arra is, hogyan lehet kijátszani az új törvényt a többi között azért, hogy a miniszterelnöki vej, Tiborcz István és az első számú hazai milliárdos, Mészáros Lőrinc köre kedve szerint építkezhessen - írja a 24.hu.

És akkor képzeljük el, mi lenne, ha a magyar adófizetők pénzéből 125 milliárd forint nem tao-támogatásként landolna a fideszes politikusok, Fidesz-közeli vállalkozók által vezetett sportkluboknál. Hátha vasárnap erről is olvashatunk a Fidesz közleményében. Vagy nem.

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Balogh Gábor
1
sss
2019. április 20. | 15:46
Helyi rendelettel legalizálnák a füvet Budapesten. Csakhogy ilyet nem lehet.
1
sss
2019. április 20. | 09:59
Orbán Viktor az ünnepek után keletnek veszi az irányt.
1
sss
2019. április 20. | 09:36
Már 5700-an jelezték a részvételt, Havannában senki, de Londonban 483 magyar is készül az EP-re.
1
sss
2019. április 19. | 21:33
Egyre biztosabbnak tűnik, hogy a Fidesz nem az Európai Néppártban folytatja tovább.
1

Ezt a kérdést tette fel Erdő Péter bíboros, prímás esztergom-budapesti érsek a Válasz Online-nak adott húsvéti nagyinterjúban, majd meg is válaszolta: a kulturális hagyományok és az építészet okán lehet Európát kereszténynek nevezni, de fontosabb az emberek személyi meggyőződése. Leszögezte, hogy a keresztény kultúrának a hit alapján kell állnia. Azt is kijelentette: csak mert valaki magyarnak születik, még nem lesz rögtön keresztény is.

A kérdést magamnak is feltettem már számtalanszor, hiszen manapság a politikusok sokat beszélnek, vitatkoznak a keresztény értékekről és a keresztény Európa védelméről.

Lehet-e egy országot, egy kontinenst kereszténynek nevezni?

Az én válaszom: vallás és hit szempontjából nem. Vagyis lehetne, de a helyzet az, hogy míg a kereszténység évszázadokon keresztül Európa immunrendszere volt, addig ma ez korántsem így van. Megjegyzem, ez Európa tragédiája. Ha viszont úgy nézzük, hogy Európa egy keresztény hagyományokon és kultúrán alapuló kontinens, akkor igen. És meg is állja a helyét. De azért ez inkább olyan, mintha egy nagy múzeumban élnénk, és nem olyan, mintha mind egy nagy templomban lennénk, mint egy egységes felekezet hívői.
 

1
sss
2019. április 19. | 17:50
Közben pénteken a párizsi Louvre-ba szállították a Notre-Dame utolsó festményeit is.

Pilátus udvarán

Már fejsze csattog hajnal óta,
tompán zuhog a kalapács.
Ma valakit még megsiratnak,
Krisztus vagy Barabás…

Sorsdöntő óra súlyosul rám.
Zsúfolt Pilátus-udvaron
mind a ketten előttem állnak.
Melyiket akarom?

Barabás… úgy áll, mint az élet.
Daccal hátrafeszül a nyak.
Merészen villanó szemében
tüzek parázslanak.

Mozdul acélos izmú karja.
Feszíti, törne már elő
gátat szakító áradatban
a lázadó erő.

Pogány hatalom… pogány szépség
és pogány élni akarás.
Igen a testnek és a földnek!
Krisztus vagy Barabás?

Farizeusok bujtogatnak:
„Te Barabással vagy rokon.
Tenlázadásod lásd meg ott a
merész vonásokon!

Te megtagadnád ezt a földet?
Te megtagadnád magadat?
Krisztust feszíttesd a keresztre,
Barabást ne tagadd!

Ők nem élhetnek mind a ketten.
S melyik idegenebb neked?
Annak a szemnek tiszta fényét
el se viselheted.

Bélpoklos, rút tisztátalannak
érzed magad, ha rádtekint!
Feszítsd meg őt, feszítsd keresztre,
hogy úr lehess megint!”

A fejsze is utolsót csattant,
nem zuhog már a kalapács.
Kész a kereszt és vár és kérdez:
Krisztus vagy Barabás?

Pogány erő és pogány szépség…
Tagadjak mindent… magamat?
„Barabást feszítsd meg, Pilátus,
Krisztus legyen szabad!”

Azóta is nap mint nap jő a
sorsdöntő súlyos perc felém,
s új választásra hív: Ki éljen?
Ki éljen, Ő vagy én?

Én… földi, poklos és fekélyes…
Ő olyan égi, tiszta, más.
És mégis Ő, a Krisztus éljen,
sohase Barabás.

Elébe hullok s tisztasága
ítél, megfeszít, eltemet.
Aztán keze – újjáteremtőn
érinti lelkemet.

Túrmezei Erzsébet

sss
2019. április 20. | 15:46
Helyi rendelettel legalizálnák a füvet Budapesten. Csakhogy ilyet nem lehet.
sss
2019. április 20. | 09:59
Orbán Viktor az ünnepek után keletnek veszi az irányt.
sss
2019. április 20. | 09:36
Már 5700-an jelezték a részvételt, Havannában senki, de Londonban 483 magyar is készül az EP-re.
sss
2019. április 19. | 21:33
Egyre biztosabbnak tűnik, hogy a Fidesz nem az Európai Néppártban folytatja tovább.

Ezt a kérdést tette fel Erdő Péter bíboros, prímás esztergom-budapesti érsek a Válasz Online-nak adott húsvéti nagyinterjúban, majd meg is válaszolta: a kulturális hagyományok és az építészet okán lehet Európát kereszténynek nevezni, de fontosabb az emberek személyi meggyőződése. Leszögezte, hogy a keresztény kultúrának a hit alapján kell állnia. Azt is kijelentette: csak mert valaki magyarnak születik, még nem lesz rögtön keresztény is.

A kérdést magamnak is feltettem már számtalanszor, hiszen manapság a politikusok sokat beszélnek, vitatkoznak a keresztény értékekről és a keresztény Európa védelméről.

Lehet-e egy országot, egy kontinenst kereszténynek nevezni?

Az én válaszom: vallás és hit szempontjából nem. Vagyis lehetne, de a helyzet az, hogy míg a kereszténység évszázadokon keresztül Európa immunrendszere volt, addig ma ez korántsem így van. Megjegyzem, ez Európa tragédiája. Ha viszont úgy nézzük, hogy Európa egy keresztény hagyományokon és kultúrán alapuló kontinens, akkor igen. És meg is állja a helyét. De azért ez inkább olyan, mintha egy nagy múzeumban élnénk, és nem olyan, mintha mind egy nagy templomban lennénk, mint egy egységes felekezet hívői.
 

sss
2019. április 19. | 17:50
Közben pénteken a párizsi Louvre-ba szállították a Notre-Dame utolsó festményeit is.

Pilátus udvarán

Már fejsze csattog hajnal óta,
tompán zuhog a kalapács.
Ma valakit még megsiratnak,
Krisztus vagy Barabás…

Sorsdöntő óra súlyosul rám.
Zsúfolt Pilátus-udvaron
mind a ketten előttem állnak.
Melyiket akarom?

Barabás… úgy áll, mint az élet.
Daccal hátrafeszül a nyak.
Merészen villanó szemében
tüzek parázslanak.

Mozdul acélos izmú karja.
Feszíti, törne már elő
gátat szakító áradatban
a lázadó erő.

Pogány hatalom… pogány szépség
és pogány élni akarás.
Igen a testnek és a földnek!
Krisztus vagy Barabás?

Farizeusok bujtogatnak:
„Te Barabással vagy rokon.
Tenlázadásod lásd meg ott a
merész vonásokon!

Te megtagadnád ezt a földet?
Te megtagadnád magadat?
Krisztust feszíttesd a keresztre,
Barabást ne tagadd!

Ők nem élhetnek mind a ketten.
S melyik idegenebb neked?
Annak a szemnek tiszta fényét
el se viselheted.

Bélpoklos, rút tisztátalannak
érzed magad, ha rádtekint!
Feszítsd meg őt, feszítsd keresztre,
hogy úr lehess megint!”

A fejsze is utolsót csattant,
nem zuhog már a kalapács.
Kész a kereszt és vár és kérdez:
Krisztus vagy Barabás?

Pogány erő és pogány szépség…
Tagadjak mindent… magamat?
„Barabást feszítsd meg, Pilátus,
Krisztus legyen szabad!”

Azóta is nap mint nap jő a
sorsdöntő súlyos perc felém,
s új választásra hív: Ki éljen?
Ki éljen, Ő vagy én?

Én… földi, poklos és fekélyes…
Ő olyan égi, tiszta, más.
És mégis Ő, a Krisztus éljen,
sohase Barabás.

Elébe hullok s tisztasága
ítél, megfeszít, eltemet.
Aztán keze – újjáteremtőn
érinti lelkemet.

Túrmezei Erzsébet