Egyre hosszabb időre tekint vissza az aktuális magyar biztosjelölt és az EP-s szakbizottságok csörtéje: Trócsányi Lászlót azonnal megbuktatták, Várhelyi Olivérre ma pótvizsga vár, a kérdések alapján egyértelmű, hogy mit várnak tőle: határolódjon el Orbán Viktor néhány kijelentésétől.
Trócsányi a vizsgáig sem jutott el
A volt igazságügyi miniszter már a beugrókérdéseknél elhasalt: az EP jogi szakbizottsága (JURI), a román jelölttel együtt, összeférhetetlenséget állapított meg ügyvédi irodája miatt.
Trócsányit akkor 11:9 arányban, két tartózkodás mellett szavazták le és kérték Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság leendő elnökét, hogy igényeljen új jelöltet a magyar kormánytól.
A jogi szakbizottságnak több érve is volt:
- igazságügyi miniszteri szerepe abban, hogy 2018-ban a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda Paks II-vel kapcsolatos megrendeléseket kapott
- az iroda társtulajdonosát akkor nevezte ki személyes tanácsadójának a minisztériumban, amikor még 12,6 százalékos tulajdonrésze volt
- kritizálták az Oroszországhoz fűződő viszonyát is
A Fidesz és Trócsányi egyből politikai döntésről kezdett kiabálni, ami szerintük minden tényalap nélküli, sőt, az ex-miniszter még jogi lépéseket is kilátásba helyezett, gyakorlatilag teljesen haszontalanul. Mivel a szavazás az eljárási rendnek megfelelően zajlott, a voksolás eredménye ellen pedig nem lehet fellebbezni, nem volt értelme kapálózni.
Másodszorra sem ment
Trócsányi és a román Rovana Plumb másodszorra is nekifutott a jogi szakbizottságnak, de a magyar politikust még határozottabban zavarták el: 12:8 volt a szavazati arány ellene, a szélsőbalos Manon Aubry francia képviselő a szavazás után elárulta az EUrologusnak, hogy
a múlt heti levelünket kellett kiegészíteni azzal, hogy az érdekkonfliktust nem lehet feloldani és a jelöltek nem képesek a biztosi feladatot ellátni.
A Fidesz erre elővette a jó öreg áldozati migránsozást, Szájer József szerint egyenesen politikai lincselés történt, ami „durva és gyáva akció volt a jogi bizottság baloldali erőinek a részéről", amiért ők a jogi határzárral megvédték a magyar állampolgárokat.
Ami nem megy, azt nem kell erőltetni: Trócsányi másodszor is elhasalt
Az EP összeférhetetlenséget vizsgáló JURI bizottsága, 12:9 arányban megszavazta, hogy Trócsányi László összeférhetetlenségi ügyei miatt nem lehet uniós biztos - írja a Facebookon Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője.
Új jelöltre volt szükség
Trócsányi tehát már be sem léphetett a vizsgára, Orbán Viktornak új jelöltre volt szüksége, választása a rutinos diplomata Várhelyi Olivérre esett, de nem volt egyértelmű, hogy elég lesz-e egyetlen nevet bedobnia. Ursula von der Leyen elsőként deklarált céljai között volt a nemek arányának egyenlősége a csapatában, ezért egy ideig úgy tűnt, hogy Orbánnak női jelöltre is szüksége lesz, aki Járóka Lívia EP-képviselő vagy Győri Enikő külügyi államtitkár lehetett volna, de végül maradt Várhelyi.
Tapasztalt
Várhelyi Olivér a Szegedi Egyetemen szerzett jogi diplomát, a dániai Aalborg Egyetemen európai jogtanulmányok mesterszakon végzett, 1995 óta a magyar uniós csatlakozással foglalkozó munkacsoport tagja volt, rendkívül jól ismeri az EU működését.
2011 óta a brüsszeli magyar képviselet munkatársa, 2015-től irányítója. 2003 és 2006 között az EU-hoz rendelt állandó magyar képviselet jogi állományát vezette, 2006 és 2008 között hazaköltözött, de itthon is uniós ügyekkel foglalkozott az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban. 2008 és 2011 között az Európai Bizottságnak dolgozott.
Várhelyi tárgyalási stílusát rendkívül határozottnak, olykor durvának tartják, képviseleti vezetőként többen is Orbán Viktor végrehajtóját látták benne.
Bejutott a vizsgára
Várhelyi, ahogy az a karrierje alapján borítékolható is volt csont nélkül átment a jogi szakbizottságon, hogy aztán múlt hét csütörtökön meghallgassák.
A magyar diplomata nem egyedül vizsgázott aznap az EP Külügyi Bizottsága előtt, új román és francia jelöltre is szükség volt. A többi portfólió várományosa sikeresen vette az akadályokat, kivéve a végeláthatatlanul brexitelő briteket, akiknek az a legújabb ötlete, hogy december 12-ig, tehát az előrehozott választásig nem jelölnek biztost, de vélhetően az EU átugorja ezt a jogi problémát, tudván, hogy elvileg távozóban van London.
Felmerült az is, hogy megcseréljék a magyar és a román portfóliót, a közlekedési terület kevésbé politikai, mint a bővítési, így talán könnyebben elfogadnák Várhelyit, de a románok nem akartak váltani.
Hangulat
Várhelyi a meghallgatást 17 perces nyitóbeszéddel kezdte, ennek a végén négy pontban deklarálta legfontosabb céljait arra az esetre, ha megkapja a bővítési- és szomszédságpolitikai portfóliót:
- a csatlakozási tárgyalások megkezdése Észak-Macedóniával és Albániával (ez nem fog összejönni a francia vétó miatt)
- a keleti partnerség országait segíteni a strukturális reformok végrehajtásában
- megújítani a partnerséget a déli szomszédokkal a többet többért elv és a gazdasági fejlődés mentén
- a szomszédságpolitikai eszköztár teljes kihasználásával beruházásokra és befektetésekre történő koncentrálás
- Várhelyi néhány magasztos gondolatot is felvillantott, például azt, hogy Európa építése nem a nemzeti és európai érdekek közötti választásról, hanem a szintézis megtalálásáról szól, vagy például azt, hogy nem kell dönteni az EU mélyítése és szélesítése között, mert ezek kéz a kézben járnak
A meghallgatáson azt lehetett érezni, hogy a Néppárt, az ECR és az ID érthető módon mérsékelten volt kritikus Várhelyivel szemben, míg az S&D, a GUE és a Zöldek képviselői keményebben beleálltak a történetbe és főleg a jogállamisági, valamint Orbán Viktorral kapcsolatos kérdésekbe.
Gyöngyösi a magyar biztosjelöltnek: "Magyarország miniszterelnöke úgy tekint Önre, mint kézivezérelt bábjára"
Gyöngyösi Márton az EP Külügyi Bizottságának tagjaként kérdezte Várhelyi Olivért a biztosjelölt meghallgatásán. A független képviselő gratulált Várhelyinek, hogy elődjével szemben eljutott a meghallgatásokig, Trócsányi László ugyanis már az összeférhetetlenségi vizsgálatnál kiesett. Gyöngyösi azzal kezdett, hogy Várhelyit egy olyan kormány delegálta, amellyel szemben elindították a 7-es cikkelyes eljárást a jogállamiság felszámolása miatt.
A választóvonalat a Renew jelentette, a liberálisoktól szigorúbb hangnemre számíthattunk előzetesen, ehhez képest meglehetősen szofisztikált kommunikációt választottak.
Várhelyi a kritikus kérdéseket egy idő után már kínosan ugyanazzal a felütéssel hessegette el: nem hagyja, hogy bármelyik kormány nyomást gyakoroljon a portfóliójára, és teljesen független módon, kizárólag az európai irányvonalat fogja követni. Más területre vonatkozó felvetéseket azzal utasított el, hogy az nem a bővítési biztos kompetenciája.
Orbán Viktor néhány kijelentésétől, például amikor az uniós szabályokat keresztbe verve jövőbeli segítséget ígért arra az esetre a törököknek és az azerieknek, ha a bővítési területet „megkapjuk”, konkrét kérésre sem határolódott el.
Várhelyi: egyik kormánynak sem hagyom, hogy nyomást gyakoroljon rám
Várhelyi Olivértől az EP-Külügyi Bizottság előtti meghallgatásán több képviselő, például az S&D és a Zöldek frakcióból is arról érdeklődött, hogy mi garantálja a magyar biztosjelölt függetlenségét a magyar kormánytól. Várhelyi Olivért, az EU bővítés- és szomszédságpolitikai biztosi posztjának jelöltjét az Európai Parlament Külügyi Bizottsága hallgatja és kérdezi ezekben a percekben is.
Gyöngyösi Márton EP-képviselő, a Külügyi Bizottság tagja közvetlenül a meghallgatás után az alfahir.hunak úgy nyilatkozott, hogy akár egy néppárti-liberális alku is húzódhat a háttérben annak érdekében, hogy Várhelyi és a francia jelölt is átmenjen egymás kölcsönös támogatásával.
Bukás
Végül nemhogy a kétharmados koordinátori támogatást nem sikerült megszereznie Várhelyinek, hanem 30 támogató szavazat mellé sikerült 48 nemet begyűjtenie. A francia és a román jelöltet elfogadták.
Nem ment át Várhelyi a meghallgatáson
Az EUrologus és az EUObserver információi szerint Várhelyi Olivér kiegészítő kérdéseket kap az Európai Parlament Külügyi Bizottságától. A magyar biztosjelöltet csütörtökön hallgatták meg, ez alapján nem sikerült meggyőznie a politikai csoportok koordinátorait, a kérdésekre írásban kell válaszolnia. Várhelyit a szocialista, a liberális, a zöld és a szélsőbalos képviselők utasították el, 30 támogató szavazat mellett 48-an voltak ellene.
Várhelyit tehát első körben megbuktatták, de írásbeli pótvizsgára van lehetősége.
Szakítania kell Orbánnal
Az EP szociáldemokrata frakciója sajtóközleményben egyértelművé tette, hogy mit várnak a magyar biztosjelölttől:
Arra kérjük Várhelyi Olivért, adja írásba: szakít az Orbán Viktorhoz fűződő múltjával.
A Politico megszerezte a Várhelyinek címzett írásbeli kérdéseket, amire ma (hétfői) déli határidővel kell válaszolnia:
- érzése szerint kötelezi-e őt Orbán Viktor Türk Tanácsban elhangzott beszéde? (itt ígért segítséget Törökországnak és Azerbajdzsánnak a kormányfő)
- hogy értékelné, ha egy tagállam menedékjogot biztosít egy jogerősen elítélt ex-miniszterelnöknek? (a Gruevszki-ügy)
- milyen jelentést fogalmazna meg egy olyan tagjelölt államról, ahol ellehetetlenítik az ellenzéket, ellenőrzés alá vonják a közmédiát, korai nyugdíjba kényszerítik a bírókat és nem lépnek fel a korrupció ellen?
- felfüggesztené-e az észak-afrikai és közel-keleti partnerországok támogatását, ha egy kormány megsérti az emberi jogokat? megpróbálná e helyette a civil társadalomhoz irányítani a forrásokat?
- milyen mértékű előcsatlakozási támogatást nyújtana a nyugat-balkáni országoknak?
- csökkentené-e a Törökországnak folyósított támogatásokat?
Ezekről az ügyekről mind szó esett a meghallgatáson is, de ezek szerint Várhelyi nem volt elég meggyőző.
A külügyi szakbizottság vélhetően hétfő délután szavaz az írásbeli válaszokról, itt vagy átmegy Várhelyi, vagy újabb szóbeli meghallgatást kérnek tőle.