Nem jön a busz? Órák óta vár a sorára a boltban? Elkavarodott a levele? Előjegyzés kell a gumisnál? Jövőre jön csak a szaki kicserélni a lefolyót?

Igen, Önnek a munkerőhiány a problémája.

A munkaerőhiány nem valami elvont közgazdaságtudományi hablaty, sokkal inkább napi gondokat okozó gazdasági probléma. Így jelentkezik akkor, amikor el kell vinnünk az autónkat a gumishoz, csakhogy a gumis már Grácban centírozza sógorék legújabb, Győrben gyártott Audijának kerekét:

Alapjaiban remeg a rendszer, már gumicserére sincs magyar szaki

Úgy terjed szét a munkaerőhiány okozta válság az országban, mint Mészáros Lőrinc céghálója a közbeszerzési értesítőkben - és most már egyáltalán nem csak a magasabban képzett egészségügyi dolgozók vagy pedagógusok vannak terítéken, hanem olyan kétkezi szerelők is, mint a gumisok.

Probléma akkor is, ha szeretnénk felújítani a konyhát, ám várólistára készülhetünk, mint egy csípőprotézis esetén, mivel a szakik vagy kint dolgoznak már, vagy ki sem látszanak a munkából, így értelemszerűen válogathatnak is köztük:

Hiába lenne most jó üzlet eladni a panellakást, számításainkat keresztül húzhatja a szakemberhiány

A lap az ingatlan.hu körképére hivatkozva arról ír, hogy a jobb állapotú paneleket akár 14 százalékkal drágábban is el lehet adni. A tulajdonosoknak ezért érdemes eladás előtt felújítaniuk a lakást - idézte a lap Balog László, az ingatlan.com szakértőjét, aki hozzátette,a szakemberhiány miatt előre kell tervezni, mert a mesterekre akár hónapokat is várni kell.

Ha már várólista. Az egészségügy helyzetével nagyjából pont annyian vannak tisztában, mint a labdarúgó-válogatott helyzetével, így ez a cikk sem lesz váratlan senkinek:

Az alacsony bérek miatt eltűnnek a háziorvosok az országból

A lap úgy tudja: jelenleg 317-ben nincs állandó háziorvos, ezek közül pedig 65 házi gyermekorvosi körzet. A Magyar Nemzet az Állami Egészségügyi Ellátóközpont adataiból készített összesítése szerint, míg 2015 júliusában még „csak" 231 betöltetlen körzet volt, addig 2016 januárjában már 238, tavaly decemberben pedig 281.

Jön a karácsony, az új csodatelefont viszont alig lehet megvenni, mert négy ügyfélpontnál csak kettőben dolgoznak:

Veszélyben a karácsonyi shoppingolás?

A lap pénteki száma szerint a szakszervezetekhez a Tesco-sztrájk óta érkezett már megkeresés az Auchan, a Spar, a Coop, az OBI és a Praktiker üzletláncoktól is, a dolgozók azt kérik, egységesen találjanak megoldást az ágazat képviselői. Közölték, az üzletekben rendkívül súlyos a létszámhiány, ami a több más ágazathoz képest alacsonyabb átlagbérek miatt alakult ki.

Természetesen nem feltétlen kell karácsony egy kiadós sorban álláshoz, a Tesco dolgozóinak példája mutatja, nemcsak a magasabb bérért, de az emberibb körülményekért és munkarendért is küzdeni kell:

Megállapodott a Tesco a szakszervezetekkel: béremelés és létszámbővítés lesz

A Tesco, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) közös közleményben ismertették, hogy a megállapodás a munkavállalók érdekeit és a hosszú távú, fenntartható fejlődést egyaránt szem előtt tartja, tartalmazza a bérnövekedéssel valamint a munkaerővel és a toborzással kapcsolatos feladatokat.

Az ő küzdelmük példaként is szolgált:

Erőt merítettek a Tesco-sztájkból: a Metro dolgozói is a sarkukra állnak

A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) leköszönő elnöke, Sáling József szerdai sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy bár nagy visszhangja volt az ágazatban a szeptemberi megmozdulásnak, a tescósoknak köszönhető, hogy a cégek elkezdték az érdemi tárgyalásokat és sok helyen előre hozták a januári, kötelező szakmunkás minimálbér-emelést, ugyanakkor nagyon sok boltban még arra sincs ember, hogy feltegye a polcokra az árut.

Ha már karácsony. Tavaly emlékezetes produkciót nyújtott a Magyar Posta, idén ezt úgy próbálták orvosolni, hogy csomagfelvételi limitet vezettek be:

Ha munkaerőhiány, akkor abból - természetesen - a Magyar Posta sem maradhat ki

A Magyar Posta is munkaerőhiánnyal küzd, főleg Budapesten és vonzáskörzetében, valamint Nyugat-Magyarországon, különösen az országhatár közelében vannak betöltetlen pozíciói. A mintegy 30 ezer fős vállalatnál szeptember végén ötszáznál kevesebb betöltetlen állás volt, ebből a hálózati területen száz, a logisztikai területen négyszáz - írta a Világgazdaság a cégtől kapott tájékoztatásra hivatkozva kedden.

Még nem feltétlen érzi, de a jövőben már komolyabb zavarokat okozhat a közlekedésben a sofőr és technikai személyzet hiánya:

Akkora a sofőrhiány a BKV-nál, hogy már bevetnek mindenkit, aki egészséges: irodistákat, mérnököket, szerelőket

A lap szerint azt, akinek van megfelelő jogosítványa és egészségügyileg is alkalmas, megpróbálják rábeszélni, hogy úgynevezett besegítő szerződéssel, megemelt óraszámban vezessen a főállása mellett. A Népszava kérdésére a BKV hangsúlyozta, hogy a "pótsofőrök" ugyanolyan értékűek, mint a főállásban foglalkoztatottak.

Az oktatásban is általános a pedagógus-hiány, de a gyógypedagógusok között már kritikus a helyzet:

Akkora a gyógypedagógus-hiány, hogy még a jogszabályi feltételeket sem tudják biztosítani

A Népszava írt arról, hogy a Pedagógusok Szakszervezetéhez (PSZ) beérkezett jelzések szerint több Hajdú-Bihar megyei iskolát is lehetetlen helyzetbe hoz a mind súlyosabb gyógypedagógus-hiány. Megdöbbentő üzenetet kapott a PSZ az egyik iskolából: "Kevés az úgynevezett utazó gyógypedagógus. Ezek a kollégák nagyon sok túlórával dolgoznak, emiatt nem tudják a jogszabályok szerint ellátni a feladataikat.

Ahogyan az iparban is, ahol már a gyárak napi működését is veszélyezteti a dolgozói hiány:

Munkaerőhiány miatt késik a gyár bővítése

Továbbra sem problémamentes a magyarországi Apollo Tyres gumigyár helyzete. A gyártóbázist ugyan idén tavasszal átadták, de a gyöngyöshalászi üzem termelését az egyre komolyabb munkaerőhiány immár komolyan akadályozza - tudta meg a Napi.hu.A lap értesülései szerint emellett még az idén őszre ígért termelésbővítés is elmaradt.

Munkaerőhiány mellett munkanélküliség

Első pillantásra ellentmondás, ugyanakkor valós probléma. Miközben láthatóan fojtogatja a gazdaságot a munkaerőhiány, még így is százezres tömeg képtelen elhelyezkedni a piacon. Ez már persze főleg társadalmi-oktatási probléma. Egy friss kutatás szerint 135 ezer inaktív 44 százaléka gondolja úgy, hogy ha keresne, sem találna munkát.

A munkaerőhiány közepette is 135 ezer ember áll tétlenül

A napilap csütörtöki számában megjelent cikk szerint a legtöbb kihasználatlan munkaerő Kelet-Magyarországon van: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében arányuk 20,3 százalék, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 15,2 százalék, Hajdú-Biharban 14,4 százalék. A legalacsonyabb arányt Győr-Moson-Sopron megyében (3,1 százalék), Pest megyében (3,9) és Vas megyében (4,3) mérték.A 135 ezer inaktív 44 százaléka gondolja úgy, hogy ha keresne, sem találna munkát.

A magyar belpolitikát uraló bevándorlás mellett veszélyes terepre téved az, aki a munkaerőhiányt külföldi munkavállalóval képzeli el. Pedig a helyzet az, hogy ez nem a jövő, hanem a jelen, hiszen már most is rengeteg kelet-európai, zömmel ukrán munkavállaló dolgozik az országban. Persze a jövőben ez is változhat, különösen, ha a tendereket mostanában sorra nyerő Market Zrt. elnök-vezérigazgatójának, Scheer Sándornak igaza lesz, aki szerint akár 3-5 éven belül reális opció lehet kínai, vietnami, indonéz és pakisztáni vendégmunkások szerződtetése, hogy megoldják a magyarországi építőipari cégek munkaerőhiányát:

Már nyíltan beszélnek róla: kínai és pakisztáni vendégmunkások építik majd az otthonainkat

Nyugat-Európa munkaerő-piaci problémáira Kelet-Európa volt a válasz, a képzett ukrán szakmunkások már Nyugaton dolgoznak, onnan nem lehet megoldani a magyarországi munkaerőhiányt. Interjút adott a Magyar Hírlapnak Vukovich Gabriella a Központi Statisztikai Hivatal vezetője. Egy ilyen beszélgetés ritkán érdekes, normális esetben inkább csak a szakmát és az adatok szerelmeseit hozza lázba.

Ha azt gondolnánk, hogy csak keletről törhetnek ránk a dolgozni vágyók, azok nagyot tévednek. Szügyön egy autógyáraknak beszállító nemzetközi cég mexikói, orosz és szerb vendégmunkásokat vett fel, mert nincs elég varrónő:

Most húzhatjuk le a rolót - már Mexikóból kell Magyarországra varrónőket hozni

A lap úgy tudja egyik luxuskabriók tetőponyvájának gyártásával foglalkozik. Ők az igen távoli Mexikóból hoztak munkásokat. A munkaerő importnak az az oka, hogy a környéken nem találnak szakképzett varrónőket. A szügyi helyzet egyáltalán nem példa nélküli. Szintén a Népszabadság derítette ki, hogy egy másik multi magyar leánycégénél már felmerült a nepáli vendégmunkások alkalmazása, de ők végül meg tudták oldani a problémát.

Ha pedig már ez sem elég, akkor emberi munkaerő pótlására jöhet a robot, vagyis az automatizálás. A tabi Flextronics gyárban nemrégiben Például nemrég 75 munkás kollektíven nem ment be dolgozni a kötelezően elrendelt szombati műszakra. Megtehették, büntetés nem járt érte, elvégre egy egész műszakot nehéz büntetni:

Már az ukrán vendégmunkás sem elég - robotokkal kell pótolni az embereket

A Napi.hu értesülése szerint a Flex Somogy megyei Tabon lévő üzemében az eddig gyártott 16 terméktípusból immár csak 9-et gyárt. Ennek oka, hogy az üzem több partnercége visszamondta megrendeléseit a munkaerőhiány okozta fennakadások miatt. A Flex tabi telephelyén leginkább elektronikus fogyasztási cikkek, háztartási villamos készülékek és egyéb villamos berendezések gyártásával foglalkozik.

Persze nem jelent mindenkinek komoly problémát a munkaerőhiány. Így például a KSH elnöke gondolta úgy pár hete, hogy "a kivándorlás önmagában nem negatív folyamat. (...) Kétségtelen, hogy a kivándorlás Magyarországon rövid távon egyes szakmákban és régiókban munkaerőhiányt okoz, de valószínű, hogy hosszú távon hazánknak nem jelent komoly problémát."

A KSH elnöke szerint "nem jelent komoly problémát", hogy hatszázezer magyar menekült el a nyomor elől

Interjút adott a Magyar Hírlapnak Vukovich Gabriella a Központi Statisztikai Hivatal vezetője. Egy ilyen beszélgetés ritkán érdekes, normális esetben inkább csak a szakmát és az adatok szerelmeseit hozza lázba. Ezúttal azonban nem csak az ország demográfiai és foglalkoztatási helyzetéről kaphattunk képet - de belenézhettünk a Nemzeti Cinizmus Rendszerének mélységes, éjsötét kútjába is.

Természetesen nem igaz az, hogy a kormány ne tenne semmit a kérdés megoldásáért. Így egy élet munkája utána megpihent emberek munkába állításával csökkentené a gondokat. Ez persze nem idegen a magát előszeretettel halálra dolgozó magyartól (lásd GMK-zás és 80-as évek):

Eltörölhetik a bérplafont, rendes fizetésért térhetnek vissza a nyugdíjasok

A Magyar Idők azt írja, a szerdai kormányülésen kerülhet napirendre az ellátásban részesülő 65 év alattiak bérplafonjának eltörlése, hogy ezzel is csökkentsék a mára teljesen elszabadult munkaerőhiányt. Jelenleg ugyanis ezeknek a nyugdíjasoknak lényegében választaniuk kell, hogy rendesen dolgoznak, vagy nyugdíjat kapnak.

Jelzésértékű, hogy a kormány a munkaerőhiányt inkább nyugdíjasokkal oldaná meg, ezzel egyszerre beismerve, hogy a legtöbb nyugdíjas megélhetési gondokkal küzd (nyugdíjprémiumnak és Erzsébet-utalványoknak hívott szavazatvásárlás ide vagy oda), és egyszerre azt, hogy képtelen hazacsábítani a kivándorolt 600 ezer magyart.

Ne legyünk igazságtalanok, a kormányzatnak erre is van kész válasza. No nem a munkerőhiányra, hanem valami egészen másra:

Kormányszóvivő: nem az elvándorlás, hanem a túl jó kormányzás miatt van munkaerőhiány

Magyarországon nem azért van munkaerőhiány, mert elvándoroltak a szakemberek, hanem azért, mert az elmúlt években 600 ezernél is több munkahelyet teremtett a kormány - mondta Kovács Zoltán csütörtök este az M1 aktuális csatornán.A kormányszóvivő szerinta munkaerőt "felszippantotta" a magyar gazdaság, amely négy éve folyamatosan bővül.

Pedig megoldás lenne, csak felül kéne emelkedni a napi politikai érdekeken:

Ez már több, mint agyelszívás - A brit sajtóban is téma a bérunió

Kevesen tudják, hogy Róna Péter közgazdász maga is vállalkozó: egy semmiből felépített sajtfarmmal ad munkát a dolgozni vágyóknak a Somogy megye súlyosan elmaradott, hátrányos helyzetű térségében fekvő Kisasszondon. A The Telegraph a napokban megszólaltatta a szakembert, aki személyes tapasztalatain keresztül is igyekezett rávilágítani, miért van égető szükség a Jobbik által útjára indított béruniós kezdeményezésnek.