Sokan azzal érvelnek, hogy „a történelem természetes folyamata a népek vándorlása, az ember mindig odamegy, ahol jobban tud élni, érvényesülni, ezt el kell fogadni, ilyen kort élünk és kész”. Azt felejtik csak el, hogy az ember, a nemzet vagy egy ország népe nem szeret magára úgy gondolni, mint valami anyagra a történelem darálójában, hanem cselekvőként, a saját sorsa alakítójaként szemléli önmagát. Ez nem csak a saját jól felfogott érdekünk, de nemzeti kötelességünk is az őseink, valamint a leszármazottaink felé.

A munkaerő kérdése nem lehet csupán gazdasági és politikai kérdés. Ez egy társadalmi és nemzeti kérdés is.

Na, de hogyan függ ez össze a vendégmunkások behívásával, betelepítésével? Könnyen észrevehetjük, ha nem csak a politikai alapon elhangzott nyilatkozatok, illetve a rövid távon jelentkező előnyök (és természetesen hátrányok) szintjén szemléljük a dolgot, hanem legalább közép-, de akár hosszútávon, illetve történelmi távlatban is.

Miért rossz, hogy tömegével hív és telepít be hazánkba vendégmunkásokat a Fidesz?

Mutatjuk a szempontokat.

Elveszik a magyarok munkahelyeit

Magyarországon munkaerőhiány van, ez tény, azonban érdemes megvizsgálnunk ezt az állítást, mielőtt szélesre tárjuk a kaput az Ázsiából importált munkások számára. Nem mindegy, hogy hogyan értelmezzük a munkaerőhiányt, és nem mindegy, hogy milyen megoldással állunk elő. Még mindig van 200 ezer munkanélküli, és 400-500 ezerre tehető azoknak a magyaroknak a száma, akik kényszerűségből külföldön dolgoznak, mert itthon nem lenne jól fizetett munkájuk.

Hazánkban a munkaerőhiány szektoronként és földrajzilag is nagyon szélsőséges megoszlást mutat. Míg Nyugat-Magyarországon annyi a munkahely, hogy a kelet-magyarországiak, ha tehetik, először oda mennek és csak után a külföldre, addig Kelet-Magyarországról lassan már nem csak a fiatalok menekülnek. Vannak hiányszakmák, amikre nyugaton is nagy a kereslet, így minden valamirevaló szakember elhagyta az országot. Akkor mégis hol van munkaerőhiány? A válasz logikus és egyszerű: az összeszerelőüzemekben és a kormány által erőltetett kínai, koreai akkumulátorgyárakban. Nem a legjobb munkahelyek, de akkor sem lehet válasz, hogy „kínai akkugyárba kínai munkást”.

Az oktatás fejlesztésével párhuzamosan a magas hozzáadott értékű munkát igénylő iparágak részarányát kellene növelni inkább.

Az Orbán-kormány gyakorlatilag bűnt követ el, hogy betanított munkát igénylő, rosszul fizetett munkahelyek százait engedi olyan helyekre, ahol amúgy is munkaerőhiány van. Mivel a magyar emberek nem szívesen hagyják hátra a szülőhelyüket, családjukat, könnyebb megoldás volt a kormánynak megkönnyíteni a vendégmunkások beáramlását, akiknek elég egy ágy egy munkásszálláson. Ezeket a szállásokat egyébként sokszor adófizetői száz milliókkal támogatja meg az állam. A Fidesznek viszont nem számítanak az ilyen társadalmi szempontok, őket csak a rövidtávú gazdasági és politikai szempontok mozgatják.

Egyelőre ott tartunk, hogy a korábban magyarok által betöltött munkahelyekre is vendégmunkásokat vesznek föl. Ez történt Makón, Cegléden, Tabon és Gyöngyösön is.

A kormány eleve rossz hozzáállása helyett az lenne megoldás, ha az aluliskolázott rétegeket felzárkóztatnák – legalább a következő generációt –, hogy alkalmazhatóak legyenek a munkaerőhiánnyal érintett területeken. A közoktatást pedig olyan színvonalra kellene emelni, hogy amire akár már középtávon is rá lehetne építeni a magasan képzett munkaerőt igénylő ágazatok fejlesztését. A bérek fejlesztésével pedig már rövidtávon el lehetne érni, hogy a hiányszakmák képviselői visszatérjenek a magyar munkaerőpiacra. Még ha nem is keresnének annyit, mint nyugaton, de ha meg tudnak élni, akkor lehet, hogy inkább élnének a saját szülőföldjükön, mint egy idegen országban. Vendégmunkásszállók építése helyett pedig a magyar munkavállalók lakhatását támogathatná a kormány, hogy növelje a munkaerő országon belüli mobilitását.

Letörik a magyarok amúgy is alacsony béreit

Igaz, hogy a kormány kezében lévő KSH kihozta, hogy tavaly decemberben bruttó 655 ezer forintra emelkedett a magyar átlagbér, de ezt valójában kevés dolgozó magyar hiszi el. Az igazság inkább az lehet, hogy az árak ugyan már európai szintűek, de a bérünk még nem közelítette meg az EU-s átlagot, sőt a sereghajtók is megelőznek lassan. Ezért van az, hogy az egyes területeken jelenlévő munkaerőhiányt már nem lehet a határon túli magyarokkal pótolni, mivel ők ha elhagyják szülőföldjüket, akkor inkább Nyugat-Európába mennek. Sőt, rengeteg magyar jár át dolgozni Romániába és Szlovákiába is. A magyarok bére tehát jelenleg sem fényes, az ország keleti részén pedig egyenesen siralmas. És hogy jön ide az ázsiai vendégmunkások tömegeinek betelepítése?

A Fidesz-kormány egyik államtitkára szerint már 120 ezer vendégmunkás van hazánkban. Ennek ötszörösét akarják a nyakunkba zúdítani.

Ha megvalósul Orbán Viktor terve, akkor akár 500 ezer vendégmunkást telepíthetnek Magyarországra, amit már jelentősen megérezne a nagyjából 9,5 milliós lakosságú ország, illetve mivel ezek mind aktív korúak, a munkaerőpiac tendenciáira még nagyobb mértékben hatnának. Ráadásul a kormány a mi adóforintjainkból támogatja milliárdokkal azokat a cégeket, amelyek vendégmunkásokat alkalmaznak. Mihez vezet ez végeredményben?

A magyarnál is alacsonyabb bérszínvonalú harmadik világbeli országokból érkező, ázsiai vendégmunkások kevesebbért is hajlandóak elvégezni ugyanazt a munkát.

Ha pedig ez így van, akkor a főleg keleti, pszeudokommunista-kapitalista gyökerű, illetve „magyar”, de NER-tulajdonban lévő nagyvállalatok nem lesznek hajlandóak többet fizetni. A kínai, vietnámi, mongol, filippínó és más vendégmunkás olcsó, hiszen kevés pénzért elvégzi a munkát, elég neki egy munkásszállást biztosítani, nem siet haza a családjához. Hogy ez mihez vezet? Ahhoz, hogy az alacsony hozzáadott értékű munkát végző, rosszul képzett, ezért kiszolgáltatott munkavállalókat meg fogják versenyeztetni a cégek, méghozzá úgy, hogy azt veszik föl, aki még kevesebbért elvállalja. A magyarok pedig egyszer csak azt fogják látni, hogy ázsiai béreket kínálnak nekik, miközben európai árakat kell kifizetniük a boltokban. Lehet, hogy Vietnámban és Mongóliában egy rosszabb magyar fizetés is jónak számít, de itt ezekből a bérekből nem lehet családot fenntartani, de még egy albérletet sem igazán.

Ha a kormány kiszolgáltatja a munkaerőpiacot az olcsón dolgozó keleti munkásoknak, azzal a magyar embereket is kiszolgáltatja a bérköltségen spóroló multicégeknek, ami további elvándorláshoz vezet. Ezzel el is érkeztünk a vendégmunkás-probléma harmadik, és egyben talán legfájóbb pontjához.

Megbontják Magyarország kulturális egységét

Magyarország nem egy cég – még ha az országot irányító NER-családok másképp is látják –, hanem a hazánk. Méghozzá immár több mint 1100 éve az. Olyan történelmet hozott ránk ez a tizenegy évszázad, amilyen kevés népnek van – főleg kevés olyan népnek, amely még ma is elmondhatja magáról, hogy létezik. Jött ránk háború, trónharc, éhínség, járvány, és sok-sok belviszály is. Hogy miért élhettünk túl mégis több mint egy évezreden keresztül? Mert még ha le is győztek minket, még ha egymás ellen is fordultak uraink, még ha voltak is sanyarú éveink, évtizedeink, a lényegi dolgokban egységes maradt a nemzet: nyelvében, hitében, kultúrájában. Ezt az egységet kezdte ki a globalizáció, illetve most az Orbánék által ránk erőltetett mesterséges bevándorlás.

Az Orbán-kormány ugyan azt ígéri, hogy egy bizonyos vendégmunkás maximum két évre kaphat tartózkodási és munkavállalási engedélyt, de ez egyrészt nem óv meg minket attól, hogy folyamatos váltásban akár egy időben több százezer vendégmunkás is hazánkban tartózkodjon, másrészt pedig nincs érdemi biztosíték arra, hogy a már ideszokott vendégmunkások a két év letelte után valóban el fogják hagyni Magyarországot. Csak azért, mert a kormány valamikor valahol azt mondta? És aztán? Majd mondanak mást, ha az érdekük úgy kívánja.

Szomorú nyugati példákon láthattuk, hogy a vendégmunkával gerjesztett bevándoroltatás mit tud tenni egy társadalommal.

Németországban, Franciaországban, Belgiumban és Hollandiában is óriási problémákat okoz a beilleszkedni nem tud, integrálatlan, és alapvetően más kultúrájú, nyelvű és vallású emberek tömege. Ha az idegenek aránya túllép egy bizonyos mértéket – a 9,7 milliós Magyarország esetében az 500 ezer már eléri ezt a szintet –, akkor egyszerűen képtelenség megőrizni egy társadalom eredeti kultúrájának az érintetlenségét. Visszafordíthatatlan változásokat idézhet elő, ha idegen kultúrák keverednek egy alapvetően homogén, európai és keresztény kultúrával. Nyelvünk is csorbát szenvedne, hiszen már most arról beszélnek, hogy a budapesti buszokon szolgálatot teljesítő filippínó sofőrök majd angolul fogják tájékoztatni az utasokat. És ez még csak a kezdet.

Mindent egybevetve mind társadalmi, mind nemzeti szempontból veszélyes, ha a Fidesz végrehajtja fel nem vállalt tervét, és több százezer vendégmunkást telepít hazánkba. Tekintve, hogy korábban még azzal a hangzatos jelmondattal kampányoltak, hogy „ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját”, politikailag sem indokolható a lépés, csak persze igyekeznek félrevezetni a közvéleményt. A dolog egyedül gazdasági szempontból értelmezhető és indokolható, de úgyis csak a makroadatokat, GDP-t és adóbevételt néző kormány számára. Az egyén szintjén minden magyar rajta veszít végeredményben.

(Címlapkép: kormányzati propagandaplakát, MTI/Máthé Zoltán)